A' köztársaságoknak általános, annál fogva tehát annak minden egyes tagjainak is testi jólétét közvetlenül két feltétel eszközli: az élet' javainak bősége , és azoknak könnyen szerezhetősége. Az elsőbbnek előmozdítását széles értelemben iparnak, a' másikét közlekedésnek nevezzük. Akármelyikre függeszszük figyelmünket mind egyiknek előhozására kétféle megkívántató erőt lehet megkülönböztetni: egyiket a' természeti és állati erőknek öszvetét, melly munkára fordítatván ipart és közlekedést szül, vagy azt feltartja és elébbre segélli ; másikat a' lelki erőt, vagy az emberi leleményes észt és találékonyságot, melly munkálatainak véghez vitelére eszközökkel él, mind a' természetben mind az állatokban létező erőket felkeresi, 's azokat, sőt a' tulajdon maga testi erejét is, minél nagyobb munkálat' előállítására , leghaszonvehetőbben alkalmazni igyekezik. Minthogy pedig épen a' testi erőket is, elmebeli erő, vagy kifejtett értelem fordítja az emberiség' javára, látnivalóképen boldogságunknak forrása, az emberi lélekbe adott okosságba van letéve, 's a' mint az, világos megfogások , hasznos isméretek, tudomány és tapasztalás által gazdagul, helyes alkalmazás és munkatételre intézett szorgalom által felnyittatik, vagy ellenkezőleg balfogatokkal terhelve , minden jótevő kieredezéseiben megdugul, sőt talán vétkes szenvedelyektől vakítatva, épen a' köz jó ellen küzd , vagy akarmi okból eltévedvén, száraz bizonytalan szemléletek' vagy a' képzelgés' tüneményes országaiban tébolyog, 's a' valódi tudományok' pályáját megveti: a' szerint leszen az emberiség' boldogságára nézve, vagy azt tetemesen elősegítő, vagy hátráltató eszközzé, vagy épen csekély, sőt semmi befolyásúvá. Annak okáért ha valódi jólétünk' mind előmozdításának mind hátráltatásának eszközeiről, főképen világos ismereteket kell elsőben szerzenünk , 's egyedül azután várhatjuk a' kifejlett köz értelmességnek segedelmező feltűnését: nem leszen sem a' köz jótól idegen, sem a' köz jót mind tehetségök szerint előmozdítók, mind előmozdítni óhajtók előtt érdektelen tárgy, megvizsgálni a' mit értekezésem' czéljának tettem:
Igaz-e azon panasz hogy erőmüvek' alkalmazása, és mind a' száraz mind a' vízi közlekedés' könnyebb helyre állítása által, a' dolgozó nép , és kézi munkájok' napi béréből élők, élelem- és keresetmódjuktól megfosztatnak?
Azon okoskodás, mellyel a' feltett véleményhez ragaszkodók állításokat erősítik, röviden ez: Erőművek' alkalmazása, és a' közlekedés' könnyítése által egy ember, egy ló, vagy igás állat kétszer, háromszor, 's általában akármi arányosságban sokszorta több munkát végezhet mint különben ; innét azt hozzák ki, hogy : mivel ugyan azon munkatételnek végzésére , erőművek' 's új találmányok' köz divatba jövetele után kevesebb emberi és állati erő kívántatik, mindazok, kik eddig valamelly terméknek vagy kézműnek előhozásánál , készítésénél és tovább szállításánál foglalatoskodást találtak, ezentúl a' munkásság' köréből egészen kirekesztetnek. Ugyan ezen állításukat pedig tapasztalásból is igyekeznek bebizonyítani:
Azon nemzetek, úgy mondanak, kiknél az ipar leginkább kifejlett, az erőművek' haszonvétele mind inkább közönségessé lesz, 's közlekedésök' könnyebbítésére legtöbbet elkövettek, az angol és franczia nemzet. Ha az ott történő dolgoknak épen mostani miben létére figyelmezünk, mikor naponként más meg más találmányok születnek, a' régiek pedig mind untalan újabb meg újabb javításokkal tökéletesítetnek, , úgy találjuk hogy: az ottani lakosok más népek felett békételenek, zúgolódók , 's a' munka nélkül szűkölködők' sokasága kik hangos szóval kenyérért és dologért kiáltnak, nyilvánosan az erőművek által foglalatosságaikból kiszorított napszámosokból állván, ezen szembetűnő körülmény által tettleg be van bizonyítva : hogy erőművek' használása által valóban a' dolgozhatás' alkalma és kenyér-kereset' módja a' munkás nép' osztályából naponként mind inkább kivétetik.
Más részről az ezzel épen ellenkező állítást, röviden összefoglalva így lehet védeni:
Erőművek' használása által bizonyos emberi vagy állati erő' munkájának kétszer háromszor , vagy akarmi arányosságban sokszor több foganatja van mint különben; ezen nagyobb foganat nem szülhet egyebet, hanem azon termékeknek és kézműveknek, mellyeknek előhozására vagy könnyebben szerezhetésére alkalmaztattak, megbővülését 's könnyebb szerezhetőségét, mind ezeknek pedig semmi esetben, sem az egész közönségre, sem annak egyes tagjaira nézve ártalmas befolyása nem lehet, sőt inkább a' köz jólét ezek által eszközöltetik.
A' mi a' tapasztalást illeti: Erőművekkel kiváltképen pedig egyszerű erőművekkel, vagy is munkáiknak könnyebbítésére, 's azok' foganatának nagyobbítására feltalált eszközökkel, eleitől fogva, mindenféle nemzetek éltek és élnek, 's ha épen ezen okból, mivel azoknak segedelme által is, egy ember vagy állat többet tehet mint különben kettő három stb a' társaságokra semmi veszedelem nem következett, azoknak tagjai egyenként, egymás után, élelem - keresetüktől megfosztatva végső Ínségre nem jutottak, sőt inkább azoknak segedelme által közöttük a' jobb lét naponként láthatóképen terjedez: épen maga a' tapasztalásból vett okoskodás azt hiteti el velünk, hogy valamint az egyszerű erőművek' használása a' munka' foganatosabbá tétele által nagyobb bővölködést, és az élet' több javaival élhetést szerzett; hasonlóképen az összetettebb erőművek' köz divatba jövetele is, a' szerint fog a'köz jóra nézve hasznos befolyással lenni, a' mint azok a' czélba vett munkát könnyítik, és azoknak foganatát nagyobbítják.
Már , az első okoskodást vizsgálat alá vévén , könnyen által fogjuk láthatni, hogy annak mind szemléleti mind tapasztalási részéből az előrebocsátottakhoz képest igen széles és tág következés van kihúzva. Mert, erőművek' alkalmazásával bizonyos munkatételnél tetemes emberi és állati erő megkíméltetik ugyan, de hogy az ismét más munkára alkalmaztassék semmi akadály nem ellenzi. Az okoskodás csak úgy állhatna meg, ha az emberi 's állati erőnek természetében feküdnék, hogy a' melly egyszer bizonyos munkára fordítatott, ugyan az más nemű munkára teljeséggel ne alkalmaztathassék, 's legfeljebb akkor lehetne meggyőző; ha nyilván bebizonyítaná, hogy midőn valamelly erőmű tetemesen több munkatételt eszközöl , ugyan az , további hatása' következésében semmivel több emberi kezeket mozgásba nem tehet, szélesebben terjedő ipart és kereskedést nem éleszthet, egyszóval a' külszintesen első tekintetre látszó veszteséget semmi esetre ki nem pótolhatja , sőt az emberi szorgalomnak akadályt vet ellenébe. De ha viszont megmutattatik, hogy az erőművek' hatása az egész közönségre kiterjed , körökbe több több ámbár különböző munkákkal foglalatoskodó dolgosokat vonnak , 's azoknak mind könnyebb , mind fáradságot inkább jutalmazó életmódot nyújtanak , akkor ama', nem teljesen bizonyító okoskodás' ellenére, a' kihozottakkal épen ellenkező következmények fognák helyt találni. Hasonló kifogás tétethetik az okoskodásnak tapasztalati részére. A' békételenség, elégedetlenség 's dologtalanságnak sokféle különböző okai lehetnek és vannak. Es ha itt is ugyan a' tapasztalásból szembetűnőképpen mutattathatik meg, hogy az első eredeti sanyarú szükségből egyedül eszközök' 's erőművek' használása által verekedheténk ki; ha megmutattathatik, hogy mind e' mai napig, azoknak haszonvétele miatt a' társaságok elpusztulásra 's azoknak egyes tagjai élelem-keresetüktől megfosztatván végső Ínségre nem jutottak, sőt általában az egész emberi nem között mind inkább szétáradó jólét terjedez , mellyben köznépünk több élet' javaival él mint a' régi hajdankor'vagy a' mostani miveletlen vad népeknek fejedelmei; különösebben pedig azon nemzeteknél, kik erőműveket leginkább használnak, a' kézimunkának mind nagyobb kelete , mind nagyobb becse van : nyilvánosan az fog kitűnni, hogy a'megelégedetlenségnek, dologtalanságnak 's némelly lázadásoknak okát , inkább akarmiben másban , mint az erőművek' elterjedésében 's a' miatt a' dolgozó nép' élelem - keresetének megcsökkenésében kell keresnünk.
Ha tehát a' már eddig érintetteknél fogva is , elegendő okunk van a' feltett állítás' igaz voltáról kételkedni , nem állapodván meg a' legelső szembetűnő jeleneteken : ereszkedjünk be az erőművek' hatások' következéseinek vizsgálatába , és azokat igyekezzünk nem gondatlan megvetéssel vagy ráhagyással, hanem felállított józan elvek után elitélni. Minekokáért az előbocsátott okoskodásnak az lévén fő gyengesége , hogy abban az eszközök, erőművek és találmányok által megnevekedő fogyasztás és annak következései tekintetbe nem vétettek , kisérjük mind ezeknek lépcsőnkénti elterjedését méltó figyelemmel.
A' fogyasztást vagy emésztést (consumtio) neveli az illető áruknak olcsóbbsága, könnyebb szerezhetősége, azoknak mind inkább szükségessé létele 's a' nevekedő népesedés. Az olcsóságot a' könnyebb szerezhetéstől, noha közbevetve egyik a' másikat eszközli, itt különösen azért kell megkülönböztetni, mert a' körülmények szerint hol- egyik hol másik érdemel különösebb figyelmet, sőt néha egyik a' másik nélkül is helyt találhat. így: Közlekedés' könnyítése által inkább a' könnyen szerezhetés mozdítatik elő , 's az olcsóság ugyan azzal csak közbevetve eszközöltetik : ellenben az erőknek foganatosabb alkalmazása, * az emberinek állatival, vagy mind kettőnek, azokénál tetemesen több munkát tehető természeti erővel pótlása, közbevetlenűl olcsóbbságot hoz elő, a' könnyebb szerezhetést pedig csak közbevetve eszközli. Ezenkívül, hogy egyik a' másiknak nem is mulhatlan feltétele , a' nagyobb 's kisebb közlekedésben lévő helyek' példájából láthatni. Egy helyütt, honnét például Bécsbe , esztendőnként kétszer háromszor bizonyos alkalom jár, meglehet valamelly kézmű nem kerül drágábba mint Pesten, csak hogy annak megszerzésére amott alkalmat kell várni, itt pedig minden pillanatban kapható lehet.
Miképen eszközöljön mind az olcsóbbság mind a' könnyebb szerezhetés akar külön, akar együtt véve nagyobb fogyasztást, könnyű általlátni. Az élet' javaival élhetésnek, azoknak drágasága és nem kaphatása lévén két fő akadályai, azon szerint kell ugyan annak és így a' fogyasztásnak is előállani, a' mint ezen két akadályok elháríttatnak. Mind azok, kik valami kézművet vagy terméket, egyedül azon okból nem szerzettek meg, mert körülményeikhez képest ennyit vagy amannyit érettek kiadni sokallottak, ellenben ennyit vagy amannyit örömest adtak volna érettök; a' megolcsuláshoz képest többen vagy kevesebben azoknak megvételére indíttatnak. Hasonló ok és alkalmazás talál helyet a' megkönnyített közlekedésre nézve, melly különösebben az illető áruk'könnyebb megszerezhetését elősegíti, mivel ismét sokan vannak kik ezt vagy amazt, csak azért nem szerzették meg, mert mikor épen szükségök lett volna rá, vagy módjuk annak megvehetésében, ugyan azt, és ugyan akkor meg nem kaphatták: ezen akadály ismét elmaradván, a' közlekedés' könnyebbé tétele által hasonlóképen a' fogyasztás nevekedik. Már most:
Az olcsóbbságból és könnyebben szerezhetésből eredett nagyobb fogyasztás miatt bizonyos terméknek vagy készítménynek közönségesebbé létele következvén annak egyszersmind szükségesbbé is létele fejlik ki, és leszen érezhetővé. Csak miveltségünk' mostani, és az ezredek' lefolyta után leendőhöz képest ki tudja micsoda alacsony álláspontját vévén is gondolóra, a' köznépnek már ekkorig szükségessé vált élelme 's ruházata' módja, a' természeti csekély szükségekhez , az eredeti félig mezítelenség és készítetlen bőr ruházathoz , a' gyümölcs' és nyers hús' ételéhez, a' fa-, odu vagy barlangbeli lakáshoz, sőt a' még most is találtató vad népek' több ezreken uralkodó fejedelmeinek háztartásához hasonlítva , csupa kényelem és pompázó fényűzés. Mindenki szereti a' könnyű és kényelmes életet, mindenkiben rejtve van a' tudomány' vágya, a' szép ízlés' ösztöne , és az élet' gyönyörei' éldeletének kielégíthetlen édes ingere, melly benne lassanként fejledezvén, akképen emeli jobb létét magasabb lépcsőre a' mint egyszersmind vágyai' körét és szükségeit szélesíti. Ezek szerint:
Nevekedvén az olcsóbbá, könnyebben szerezhetővé , és a' köz haszonvétel által mind inkább szükségessé lett áruk' fogyasztása , annak ide oda küldözgetéséhez, számban tartásához, gondviseléséhez, sőt magoknak az erőműveknek, vagy a' közlekedést könnyítő utaknak, csatornáknak 's egyéb eszközöknek készítéséhez; nem csak, hanem mivel különösen egy nemű erőmű, csak egy nemű munkát többszöröztethet meg, a' többieket pedig , mellyek továbbra is emberi kezek által tétetnek, ismét megkívántatólag többszörözve nem más hanem csak több emberi kéz végezheti el , az ezen tekintetből tetemesen megszaporodó más nemű munkákhoz , azontúl, minden bizonynyal több emberi kéz fog megkívántatni; 's minden esetre azon képzelt felesleg, melly a' munka' vagy közlekedés' könnyebbítése által a' dolgozhatás' alkalmától 's élelem és keresete' módjától megfosztani látszott, igen könnyen a' már most nagyobb mennyiségben előhozandó termékeknek 's kézműveknek más nemű, egyedül emberi 's állati erővel végezhető munkájához 's egyéb kezeléséhez fog fordítatni. De még itt is az erőművek' foganatosabb munkatételének 's a' közlekedés' könnyebbítésének jótevő kihatása meg nem állapodik. Ugyan is:
Több lévén a' fogyasztás , ugyan az, egyszersmind több termesztést kivan, vagy a' megkívántató termékeknek jobb keletét eszközli , 's ez által a' földmivelés és termesztésbeli ipart előmozdítja, 's így csak egy áru' nemének is köz keletbe indulása, minthogy a' társaság' minden munkálatai, egymással szoros kapcsolatban állanak, az egészbe új életet és elevenséget önt. Annyival inkább mivel ha ismét:
Visszatekintünk a' gazdagokra, kiknek még nagyobb ár mellett is a' most olcsóbbá lett termékeket vagy kézműveket megszerezni módjokban vala, ezentúl ugyan ezen szükségeikre kevesebbet költenek, a' fentmaradottat ismét más nemű szükségeikre fordítják 's az által újonnan más egyéb kézműveknek és termékeknek nagyobb keletét eszközlik. Magok is pedig viszont a' nyers termékek' elkészítői, mind azon okból mivel munkálkodásaik' egy részét könnyebben végezhetvén , a' többire nagyobb figyelmet és szorgalmat szánhatnak , mellyre őket egyszersmind a' könnyebb készíthetés , eladhatás, és nagyobb fogyasztásból származó nagyobb haszon serkenti , ugyan azon czélnak elérésére összefogva segítő kezeket nyújtanak; mind pedig más részről mivel az elkészített termékek becsesebbek a' nyerseknél , azon arányosságban a' mint többet készítenek , egyszersmind a' nemzeti gazdagságot és jólétet felemelik. Ezeken kivül:
A' külső viszonyokról se felejtkezzünk el, melylyek kereskedési összeköttetés' tekintetéből kétfélék. Vagy a' szóban forgó termék és kézmű másutt is előhozatott még pedig olcsóbban, és annál fogva kisebb nagyobb arányosságban bejövén a' belső fogyasztást akadályozta. Ezen esetben a' mint idebent azon árunak becse alább száll , azonképen a' külsők a' vásárból kimaradoznak,'s nyereségeinknek, mellyet közülünk kihordták, mindig tetemesebb részét kénytelenek kezeink
között hagyni, ez által mind a' kiszorult idegen jószágoknak belföldiekkel szükségessé lett kipótlása, mind a' bent maradott nyereségnek közlekedésbe (circulatio) jövetele, a' mesterségek, kereskedés, földmivelés' élesztésére és a' fogyasztás' nevelésére, újabb jótékony behatással lesznek. — Másik eset (mert a' tökéletes egyensúly alig képzelhető) midőn a' belső termékenység vagy szorgalom a' külsőt felülmúlván, bizonyos termékek és készítmények külföldre kivitetnek. Ekkor hasonló okoknak hasonló következményei lévén, szintúgy mint fentebb előadatott, mind a' külső kivitel mind a' belső fogyasztás együtt nevekedik , 's mivel már eddig a' nagyobb fogyasztásnak egyszersmind a' nagyobb munkásságot is előmozdító befolyása bőven kifejtetett, a' mondottakat könnyű újra alkalmazni. Minekokáért hogy az okoskodást berekesztvén végső következést húzzunk , így:
Az egyszer olcsóbbá lett áru, keresztül forogván a' társaság' minden részein, sőt a' külső viszonyokra is kihatván, olcsóbbsága által mind inkább nagyobb keletet, 's munkásságot, a' nagyobb kelet által ismét, mivel akarmi készitmény ha nagy műbe űzetik, mind a' munka helyesebb osztályozhatást, mind a' száztól kevesebb nyereségvétel mellett is tetemesen nagyobb olcsóságot hoz elő ; körbe forogva, valamíg ha semmi körülmények nem változnának, a' maga állandó becsére leszállván a' több szükséges dolgokhoz képesti megállapult árát azontúl folyvást megtartaná. Azonban:
A' terjedező jobb lét' érzése , a'munkához , szorgalomhoz , kereskedéshez, mesterségek' üzéséhez több több kedvet, ingert és ösztönt ád, az elme' tehetségeinek kifejtéséhez több több 's hathatósabb eszközöket, kinálkozóbb alkalmakat nyújt, egyszersmind a' népesedést is szaporítja , mind addig, míg a' nagyobb tömegbe összegyűlt testi, lelki, szorgalmi és értelmi erő a' köz jobb léteinek szüntelen más meg más forrásait fedezgetvén fel, ekként a' mindig tökéletesedésre, és mindig boldogabbá léteire teremtetett emberi nem, ha csak valami véletlen csapás fel nem tartóztatja, előhaladása' pályáján soha meg nem állapodik.
Eddig elé megmutattatott, a' mennyire csupa szemléletek után lehetséges vala , hogy mind a'közlekedés' könnyebbítése, mind az erőmüvek által dolgoztatás, nem hogy a' kézi munkák' megfogyatkozását vonná maga után , sőt inkább azoknak szaporodását segíti elő, és a' dolgozó nép' osztályának kezébe élelme' keresete' módjához több több alkalmakat és segéd eszközöket szolgáltat. Még pedig az egész okoskodás azon alapra épült, mivel előadott okok miatt, az illető készítményeknek nagyobb olcsosága és kelete eszközöltetvén, ha szintén egy részről valamelly kézmű' előállításához megkívántató munkának egy neme megfogyni látszik is, minden más nemű ugyan azon kézmű' előállításához kivántató munkáknak , sőt az annak adásával vevésével egybe kötött munkának is szaporodni kell, azon kivül hogy még a' szükséges készületek', intézetek' felkészítetése , az iparnak egészen új 's még addig nem ismert forrását nyitja fel. De ha egy részről ezen okoskodás után indulván , valóban annak általlátására vezéreltettünk, hogy a' dolgok' illyetén természetes egybe függése szerint a' kézi munkáknak fogyatkozniok lehetetlen; más részről nem kevésbbé figyelmet érdemlő körülmény az is, hogy épen ezen eszközök- és a' dolgoknak épen ezen természeti egybe függése szerint a' dolgozó népnek valódi jobb léte lépcsőnként elébbre halad. Ugyan is :
Hogy általában az élet' javainak minél többen hasznát vehessék, azoknak az egészben szét kell terjeszkedniük és arányosan eloszlaniok. Vegyük fel, hogy bizonyos kézmű vagy termék a' közlekedés' könnyebbítése vagy erőmű alkalmazása miatt, teszem száztól öttel lett olcsóbbá, és száztól öt nyereség ismét, felteszem azoknak tiz mérföldnyi, tovább szállítására elégséges. Ezen esetben a' termesztés' közép pontjától ugyan azon termék vagy kézmű tiz mérfölddel nagyobb távolságra kerül ugyan annyiba, a' mennyibe ez előtt tíz mérfölddel kisebb távolságban került, az addigi ki nem terjeszkedett körben pedig mindenütt alább fog szállani, melly által látnivalóképen részint a' kiterjeszkedés' köre, részint az addigi kiterjedésben a' vevők' tömege nagyobbodván , azoknak használhatásában mind inkább nagyobb közönség fog részesülhetni. Továbbá még különösebben a' közlekedési viszonyok miatt, ugyan ezen esetben mint felvettük, a' termesztés' vagy készítés' közép pontjától annak kiterjedésének köre tíz mérfölddel nagyobbodván, annyival nagyobb kiterjedés egymással összeköttetésbe jön, mellynek különbféle javakkal bővölkedő helyei és lakosai, a' nálok bővebben találtatókat egymással kicserélik, 's így azok' helyébe, mellyekkel addig felesleg birtak, más rájok nézve szükségesbeket szerezhetnek. Így az élet' javai, még pedig lassanként azok is mellyeket különben csak gazdagoknak lehető vala megszerezniük, a' nép' alsóbb osztályába szivárogván, ha igaz az; hogy jólétünk'mértékét egyenesen az élet' több vagy kevesebb javaival élésből kell vennünk, tagadhatatlanul mind a' közlekedés' könnyitése mind az erőművek' haszonvétele által, kiváltképen a' köznép' jobb léte is azon arányosságban mozdítatik elő , a' miben neki az élet' javaival élhetésre több több alkalom nyujtátik. Említsem-e még ezen kivül belső jobb létünkre nézve a' nevekedő szorgalom , a' munka' megszokása, a' testi lelki erők' cselekvésre intézett irányzatának, a' kifejtett értelemnek, Ízlésnek, a' miveltség 's általánosabb bővölködés' előmentén örvendő 's így a' honszeretetnek szivgyönyörködtető érzéseit , mellyek lassanként a' jobb léttel együtt ébredeznek kebleinkben? A' gazdagok és tehetősök' örömeinek nagy része egyszersmind a' köznép' legalsó osztályaival is közös. A' pompára épült kastélyok , mulató helyek, kertekké varázslott elébb sivatag vidékek' szemlélése , a' rend és szépség' bájos kellemei, a' népes városok' élénk, zajosan változó tolongásai, az öltözet' 's minden bennünket külsőképen körülvevő készületek' csínossága , tisztasága , bizonyos kedves érzést gerjeszt az alsóbb néposztályban is; és ha valaki ellenvetésül hozná fel, hogy épen az teszi sorsával elégedetlenné 's boldogtalanabbá; azt kérdem egy részről: ki fogja, ezen ellenvetéssel egyezőleg, a' mivelt nemzetek' szegényebbjei közül irígyleni a' szebb- ösztön, vágy és remény nélkül élő eszkimók' tehetetlen megelégedését? Kérdem: az-e természeti rendeltetésünk, hogy minden szebb gerjedelmeket megfojtsunk magunkban, vagy azokat szebb és kényelmesebb élet' keresésére ösztönül tekintsük, 's ha a' természet boldogtalanságra vivő vágyakat sziveinkbe bizonynyal nem oltott, nézhetjük-e azokat rendeltetésünktől félre csábító üres hiú káprázolatoknak ? más részről bátran az ellenvetést egész kiterjedése és ereje szerint Ítéljük meg.
A' szebb és nemesebb feléledt vágyak tehát, magokban nem csak senkit boldogtalanabbá nem tesznek, sőt inkább mindenkiben természeti hathatós ösztönül szolgálnak jobb létinek eszközlésére, a' munkára és szorgalomra. Arra hogy vágyaink megelégedetlenséget szüljenek, két más körülménynek van kiváltképen való befolyása, mellyek közül egyik az: ha az azoknak betülthetésére szükséges eszközök kezeinkből elvétetnek, másik ha értetlenség- vagy erkölcstelenségből a' betölthetés' akadályait nem magunkban, sem nem a' természeti meggyőzhetlen akadályokban, hanem másokban keressük és látszunk feltalálni. Lássuk akár egyik, akár másik okból származható elégedetlenségre az értekezésünk alá vett tárgy nyujt-e okot vagy alkalmat.
Közbevetlenül mind a: közlekedés'könnyebbitése , mind az erőművek'használása által származott nagyobb olcsóság, bővölködés, könnyebb szerezhetés, egyiránfc nyújt mindenkinek több több és kinálkozóbb alkalmat, az élet' több javaival élhetésben, azoknak vágyaink' szükségeink' kielégítésére fordításban ; más részről ugyan az , közbevetve az emberi fáradozás' emelkedő jutalmazása, vagy több pénzkeresethez juthatás által
ismét hasonló következményeket eszközöl. Semmi eddig eléadott okok , és a' nemzeti iparnak összefüggésben kifejtett feléledése, szorosan megvizsgálva még csak távolról sem folyhatnak be arra, hogy általok az emberi munkának becse alább szállítassék , sőt inkább minden körülmények azt kivánják, hogy minél becsesebb az emberi okos munka , az állati és természeti oktalan erők' munkálatai felett, azon szerint annak becse emezekhez hasonlítva mind inkább emelkedjék. Legelébb is annakokáért az emberi elme igazgatja a' természeti és állati erőket a' maga kivánt czéljainak elérésére, a' természeti nagy, de oktalan erőknek ama' csudatévő munkatételeire , mellyek az ember' testi erejét végetlenül felülmúlják ugyan , de az elme' mindenhatóságának alája lévén vettetve , annak felséges voltát annál inkább magasztalják. E' szembe tűnő jelenet egyszersmind figyelmezteti belső tehetségeinek méltóságára az embert, egyszersmind ösztönözi lelki erejének újabb meg újabb próbálgatására , a' természet' törvényeinek vizsgálatára, a' különféle adatokhoz és körülményekhez képest alkalmazására. Ekként a' tudományok' apadhatatlan forrása és tágas térmezeje nyilik fel, mellyeknek megnyitói és mivelői annál inkább tiszteltetnek, minél inkább szembe tűnik azoknak az egész köztársaság' jólétére kiáradó hasznos munkálkodása. — Az erőművek csupán értelem nélküli, örökké egyforma munkákat végezhetnek, hol pedig a' munka' nemének okos belátással kell igazgattatni és különbféle változásokat felvenni , ott nem egyéb mint észszel párosított emberi erő alkalmaztathatik. Ezen körülmény miatt, egy részről soha az emberi okosság és erő a' munkásság' köréből ki nem rekesztethetik , más részről, ugyan csak a' munkásság' köréből , a' semmi elmebeli tehetséget nem kivánó dolgozások mind inkább kimaradván, lépcsőnként az egész emberi nem, mind inkább lelki méltóságához illő okos foglalatosságokra szorítatik, hogy értelmét mind inkább kifejtvén , rendeltetésének kiszabott pályáját föllelje, és azon elébbre haladjon: melly kifejlés minél tündöklőbben mutatja magát, az értelem' erejének is más erők felett annál nagyobb díszt, becset és jutalmat szerez. — Az erőművek a' testi erők' hiányosságát pótolják ki, hogy azoknak segedelmével vagy épen olylyan munkák is teljesítessenek, mellyeket emberi erőnek vagy lehetetlen volna elvégezni, vagy azokat, egyedül egészségének káros, és a' nemesebb tehetségeket, az okosságot 's erkölcsiséget leverő, megakadályoztató nagy erőködéssel, igen tartós testi sanyarú munkássággal kellene meggyőzni; azért is ha mind azon kemény munkákat erőművekkel teljesítetjük , nem nyomatik le a' lélek durva testi erőszakos munkalódással , 's annak minden tehetségei szabadabban kifejtődzve emelkedhetnek magasabbra , az elmét nem foglalatoskodtató, unalmas, a' mellett fárasztó dolgozásokat kényelmesebbekkel válthatjuk fel , melylyeket a' test könnyebben tűr, 's bennök egyszersmind a' lélek öntehetségeinek gyakorlásával együtt mulatságot talál. — A' megkönnyített munkák' intézéséhez 's felvigyázásához gyakran igen csekély testi erő elégséges, annál fogva azok mellett a' gyenge asszonyi nem, és gyermekek, kiknek a' köztársaság' jobbléte' előmozdításához járulhatások különben használatlanul oda vész , hasonlóképen munkássághoz alkalmazásokat 's élelem-keresetök' módját föllelhetik; végezetre pedig, mivel az értelem és erkölcsiség' kifejlése emberi rendeltetésünk, és segéd eszköze boldogságunknak, melly által létünk' valóságos czélját, valódi boldogságunk'miben lehető feltalálhatását, 's az oda vezető eszközöket mind inkább általlátjuk, ismét azon okból, mert erőművek' szaporodása által a' durva testi munkák' helyébe mind inkább értelmiek állanak elő, azoknak közönségesbbé létele a' köznépben nagyobb értelmességet, erkölcsiséget , békés egyet értést, szorgalmat, nemesebb vágyakat, ösztönöket gerjeszt, 's általában külső belső jobblétet, érdem szerinti előmenetelt, 's úgy mindig teljesebb belső megelégedést eszközöl. Mellyeket tehát együtt véve: Ha az erőművek' szélesben elterjedő használata, az emberi munkának sem becsét alább nem szállítja, sem a' dolgozhatás' alkalmát senkitől el nem veszi, sőt becset szerez az elme' és tudományok' közhaszonra intézett törekvéseinek, alkalmat nyújt pedig még azoknak is mind a' magok élelmök' megkeresésére mind a' közjóra nézve hasznosan munkálkodhatásra, kik különben testi gyenge erejöknél fogva, mind kettőre tehetetlenek volnának; ha bővölködést áraszt el szerte széjjel a' népesedés' minden osztályai között; közössé teszi egymással a' távol eső vidékek' és tartományok' különbféle javainak feleslegét; ha az embert a' durva állati munkák' terhes nyomása alól felmentvén, lelki méltóságához képest foglalatoskodtatja, 's az által terjeszti a' köz értelmességet, józanabb gondolkodást, és így semmi tekintetben megelégedetlenségnek szülője nem lehet: nyilván által kell látnunk a' sokaktól elfogadott hibás vélemény'ellenére , hogy a'közlekedés' könnyebbítése' hasznait, 's az erőművek' sokat tehető munkálatainak hasonló okokból származott hasonló következéseit most már egy nézet alá foglalván: sem egyiknek sem másiknak a' köznép és dolgozó osztály' boldogtalanságára 's megelégedetlenségére ártalmas kihatása nem lehet, sőt annak valódi, mind testi, mind lelki jólétét igen tetemesen elősegíti.
Mind eddig készakarva mellőztem el tapasztalásbeli adatok' felhordását, és azt tenni okaim voltak. El akartam kerülni okoskodásim' szemléleti részének a' tapasztalásból vett bizonyításokkal lehető összezavartatásokat; fel akartam gerjeszteni az okok' nyomozásának ingerét, 's a' gondolkozó tehetséget a' látszó külszínről a' körülmények' belső összefüggésébe vezetni; előre bocsátván az okokat, természeti renddel akartam általmenni a' következményekre ; 's így egyszersmind éreztetni és tapasztaltatni, hogy a' balitéletektől el nem foglalt józan elme' okoskodásainak elébb kell járni a' tétovázó, 's gyakran megsirathatatlan hátra maradást magok után vonó káros tapasztalgatásoknál; 's hogy az élet' 's munkásság' köréből vett adatok a' józan elveket soha meg nem czáfolják, sőt azoknak mindenkor ellenmondhatlan megerősítésökre szolgálnak. Már most értekezésemnek tapasztalati részére térek 's állításimat azoknak bővebb felvilágosításával külön külön előre bocsátván, azokat együl-egyig tapasztalati adatokkal kivánom bebizonyítani. Tehát mindeneknek előtte azt állítottam: Hogy a közlekedés' könnyítése 's erőmüvek' használása a' műbe vett áruknak megbővülését, olcsóbbságát, könnyebben szerezhetését, annál fogva nagyobb keletét vagy fogyasztását eszközli ; és hogy : az olcsóbbságból 's könnyebben szerezhetésböl eredett nagyobb fogyasztás miatt, bizonyos terméknek vagy készítménynek közönségesbbé létele következvén , annak egyszersmind szükségesebbé létele fejlik ki és leszen érezhetővé.
Arra hogy erőmüvek' használása által a' készítmények mind kevesebb költséggel, mind bővebb menynyiségben hozassanak elő, több kiváltképen való okoknak van befolyások.
-
Erőmüvekkel a' munkálat'foganatja tetemesen nagyobbítathatik, elannyira hogy azoknak haszonvételével egy ember kétszer háromszor, sőt százszor és azon felül több készítményt állíthat elő mint sem azok nélkül.
-
Az erőmüveknél fő czélul tétetik, hogy akarmi kész erőnek minél nagyobb része munkatételre fordítassék , a' tökéletlen eszközökkel dolgozásnál és kézi munkáknál pedig, legtöbbnyire a' kész erőnek nagy része tehetetlenül vesztegel , vagy épen idegen és a' munkálatot semmi tekintetben elő nem segítő végekre czél iránytalanul vesztegettetik. Hasonló kimélés talál helyet a' nyers termékeknek elkészítésében, midőn a' munkálatok úgy intéztetnek, hogy a' nyers termékeknek minél kevesebb része menjen egészen kárba 's minden haszontalannak látszó hulladékok különféle szükséges czélokra használtassanak ; úgy a' szállításbeli költségek is a' készítményeknél sokkal kisebbek, mint az el nem készített nyers termékeknek ide 's tova szállításához megkívántató költségek.
-
Az emberi és állati erők, mellyek elfáradás alá vannak vettetve, erőmüvek' alkalmazásával természetiekkel pótoltathatnak, a' gyakran félbe szaggatott dolgozások' helyébe, folyvást fáradhatatlanul egy forma erővel dolgozó munkálkodás állítathatik, melynél fogva a' munkának is, egyéb egyenlőkkel annál több sikerének kell lenni, minél több idő forditathatik reá.
-
Némely eszközökkel 's erőmüvekkel bánáshoz és kézi munkákhoz több emberi vagy állati erő és ügyesség, másokhoz kevesebb kívántatik. Ezen tekintetből a' munkákat különbféle osztályok alá lehet rendelni , hogy a' nagyobb erőt és ügyességet kívánók erősebb 's ügyesebbek, a' kisebb erőt 's ügyességet kívánók , gyengébbek 's kevésbbé ügyes személyek által végeztessenek, mellynek következésében valamelly készítményhez szükséges többféle munkák közül , némellyeket tetemesen olcsóbban lehet elvégeztetni, mint ha különben az egész munka'minden részei körül, általánosan egyenlő ügyességű 's egyenlően magasabb napi bérért dolgozó kézművesek foglalatoskodtak volna.
-
Ezeken felül a' munka' illyetén osztályozásával még több más, igen szembe tűnő hasznok vannak egybekötve. A' kirekesztőleg különböző eszközökhöz és különböző munkákhoz alkalmazott egyes személyek, kiki a' maga munkájában, 's a' maga eszközével bánásban , mind inkább nagyobb ügyességet nyer; azon munkát jobban megszokja, és tovább győzi; a' különböző munkáknak 's eszközöknek cserélgetésével időt hasztalanul nem veszteget; figyelmét csak egy nemű munkára fordítván a' többfélékről gondoskodás miatt zavarba nem jő ; az ügyesebb és iparkodóbb a' restebbet 's ügyetlenebbet előre űzi; melly okokból a'jó renddel osztályozott munkának ismét sokkal nagyobb sikerének kell lenni, mint ha valami készítmény körűi ugyan azon személyek hol egyik hol másik munkához és eszközhöz kapkodva, illő rend és egybefüggés nélkül forgolódnának.
-
Ugyan csak a' munkának helyes osztályozhatása megkívánván, hogy valamelly készítmény' minden külön munkáihoz, külön külön egy vagy több személyek alkalmaztassanak, már csak ennél fogva is a' készítető hogy nagyobb foganattal dolgoztathasson , kénytelen több egyeseket segédül felvenni, és művei'készítetését nagyban űzni. Ez által ismét a' készítetés' gondja, mind tehetősebb, mind szélesebb ismeretekkel bíró polgárok' kezébe jut, kik annál inkább képesek több több ismeretek' öszvegyűjtésére, próbák' tételére , újabb javítások'behozására 's általában a' mesterség' tökéletesítésére , 's az ipar' felélesztésére.
Ezen pontokban a' készítmények' megbővülésének két fő okai , az erőmüvek' használása és a' munka' osztályozása, egy nézet alá foglaltattak, 's csak azon körülmények számláltattak elő, mellyek a' mondott végre nézve tagadhatatlan befolyással lenni látszanak. Adam Smith úgy látszik mindent kiváltképen a' munka' osztályozásának tulajdonít, még pedig az újabbak, nevezetesen a' tudós Say' véleménye szerint is, feleslegesen. Adam Smithnek ide tartozó szavai ezek: „The great increase in the quantity of work, which , in consequence of the division of labour, the same number of people are capable of performing, is owing to three different circumstances: first, to the increase of dexterity in every particular workman; secondly, to the saving of time, which is commonly lost in passing from one species of work to another ; and, lastly, to the invention of a great number of machines, which facilitate and abridge labour, and enable one man to do the work of many.” — „A' készítmények' mennyiségének nevekedése , mellyet a' munka' osztályozása' következésében ugyan annyi számú emberek előállíthatnak , három különféle körülményeknek tulajdoníttathatik először, minden egyes munkás' ügyessége' nevekedésének ; másodszor, az idő' kímélésének melly egyik munkától a' másikra általmenetelében közönségesen hasztalanul vesz; 's végezetre a' sokféle erőművek' feltalálásának , mellyek a' munkát könnyítik 's megrövidítik tehetőssé tévén egy embert, többek' munkájának végre hajtására. Babbage ide számlálja még, hogy az elosztott egyszerűbb munkának megtanulására kevesebb idő kivántatik, azért is mind a' tanulásban kevesebb idő, mind a' tanulás' ideje alatti munka közben kevesebb nyers anyag vesztegettetik el. Nehéz volna azonban bebizonyítani hogy újabb eszközök' feltalálására főképen a' munka' osztályozása nyújtana alkalmat, sőt többször visszaforditva, épen új eszköz' vagy erőmű' feltalálása vonja maga után a' munkák' más nemű osztályozását ; nem különben ha a' munka többfelé osztatik, igaz hogy annak egyes részeinek megtanulására kevesebb idő kell, de mivel ismét ezen esetben, több egyes munkákhoz több személyek alkalmaztatnak, 's ugyan azok adott idő alatt több nyers anyagot dolgozhatnak fel, kétségbe hozhatni, hogy a' többeknek együtt vett tanulások' ideje, mint szintén az azok által történhető nyers anyagbeli vesztegetés, nem egyenlíti-e meg a' többfélékkel foglalatoskodó egyesekét, ha csak másként a' munkálat erőmüvek által előlegesen meg nem könynyítetett. Melly okokból fenntebbiekben ezen körülményeket elmellőzvén 5) sz. alatt, az osztályozott munka' nagyobb foganatja, Babbage és Adam Smith által felhozottakon kivül még más két körülményeknek tulajdonítatott, hogy t. i. a' lehető legegyszerűbb munkáknál az elme meg nem zavartatik , a' figyelem többfelé széjjel nem vonatik; azon kivül az ügyesebbek' iparkodása a' lassúbbakat is erejöknek szüntelen tartó megfeszítésében tartja és előbbre űzi: annyival inkább mivel maga Babbage is a' „The Times” hírlap' nyomó intézetéről ezen szavakban „that the tranquillity which they admired was the result of intense and regulated occupation”; hogy a' bámulandó csendesség a' figyelembe merült 's jól rendelt foglalatoskodás' következménye” és: „the quarter of an hour may cause a failure in the delivery of a thousand copies” — egy óra negyedrész ezer példányoknak sajtó alól kikerülését tarthatja fel (lásd Economy of Machinery p. 270), noha előszámlálásaiban fenntebb p. 170 ezen körülményeket kihagyá, az intézet' bámulandó foganatját főkép ezeknek látszik tulajdonítani. *
Mind ezek után szabad legyen a' mondottakat, ugyan csak Adam Smith és Babbage után a' gombostűk' készítésével mint igen szembetűnő példával felvilágosítani. A' gombostűk' készítése tehát, mind az eszközökre mind a' munka' osztályozására nézve, következő különféle dolgozásokra oszlik.
-
Az ércz fonal' (Draht) elkészítése a) Hogy a' gombostűk minél erősebbek legyenek, szükség azoknak megkívántató vastagságánál jóval vastagabb ércz fonalat venni elő, melly egymás után 10—12 mindig kisebb átmérőjű aczél likakon keresztül húzatván, a' mindenkori megszorulás közben mind inkább tömöttebbé és keményebbé lesz, hogy pedig nagyon parázszsá és töredékenynyé ne váljék , az alatt kétszer háromszor megtüzesítetik. b) Az így elkészült 's megkívántató vékonyságra kinyújtott ércz fonalak, azután bő vízzel feleresztett kénsavba beáztattatván , 's egy kövön a' rájok ragadt salaktól kiveretvén, megtisztíttatnak.
-
Az ércfonál kiegyenesítése. Az alatt míg a' fenntebbi kinyujtások tartanak, mivel mintegy 3 lábnyi ércz fonal, az utolsó kinyujtás' alkalmával körül belől 144 lábnyira hosszabbodik, a' nagy hosszaság miatt származó többféle alkalmatlanságok' elkerülhetése végett, a' kinyújtott ércz fonalak gombolyagokba tekertetnek, minekokáért haszonvétel előtt ki kell azokat egyenesíteni. Illy végre egy fapadon húzott egyenes vonal' mentiben , mintegy hét sima vasszegek veretnek le, hogy az elsőbbek az egyenes vonaltól , váltogatva egyik és másik oldalon távolabb álljanak, a' két utolsók pedig csak nem a' vonal' mentiben essenek ; igy az elkészített ércz fonál ezen szegecskék közt keresztül húzatván, mind inkább kevesebb görbületü irányt veszen fel, az utolsó két szegecskék közt pedig kiegyenesedik, ekkor az egyenes darab elmetszetvén, a' hátra lévővel újra azon munkálat folytattatik.
-
Hegyezés. A' kiegyenesített ércz fonalak már most összeszedetnek , mintegy 300 össze vétetvén valamivel nagyobb darabokban mint 6 gombostű' hossza, egy lábbal nyomható ollónak segedelmével szét metéltetnek. Ezen darabok egy' reszelő' módjára elkészült aczél hengeren mind két felől meghegyeztetnek, 's a' két meghegyzett végek egy gombostű' megkívántató hosszában ismét meg ismét elmetszetnek, míg nem a' hat gombostű kitelvén, az apró darab maradékok félre rakatnak hogy újra összeolvasztatván kárba ne menjenek.
-
Gombkészités. Elővételvén a' készítendő gombostűk' vastagságával egyenlő vastagságú vas rudacska , arra egy a' jobb kézzel forgásba indítatható eszköz' segedelmével, vékony réz fonál tekertetik, ezen tekercsek leszedetnek, 's egyszerre 10—20 az olló' élealáugy alkalmaztatván hogy két két fordulat mind egyikből kiálljon, a' gomboknak szükséges apró darabocskák belőlök kimetéltetnek.
-
(lombozás. Az erre szolgáló eszköz egy kis üllő és kalapács, mellyek közül mind egyikén a' gombostű' gombja fele részének megfelelő űregecske van. A' tűre a' maga gombja ráhúzatván, a' kis űlő' üregébe helyeztetik, melly felett a' kalapács lábbal felemeltethetvén és leeresztethetvén, ezen helyezetbeli forgatás közben a' tűre egymás után három négy ütések következnek, mellyek alatt a' tű, gombjához lapítatik , a' gomb pedig gömbölyű formát kap.
-
Czinezés. Az ekként elkészült tűk nagy mennyiségben (50—60 font egyszerre) kimosatnak, 's minden mocsoktól, hogy a' czinezést jobban megfogják, kitisztítatnak. Azután egy üstben , borkő , czin , és forró viz vegyülettel mintegy két és fél óráig főzetnek , onnan kivétetvén tekenőkbe korpa közé rakatnak, melly a' reájok tapadott nedvességet belőlök kiveszi, 's végezetre rostáláshoz hasonló rázogatással a' korpától mind inkább külön választatván, kiszedetnek.
-
Papirosba tűzés. A' kiszedett tűk tővel-heggyel össze vissza állanak. Hogy rendbe szedessenek ahhoz egy fésűforma eszköz kívántatik, melly a' tűk közé merítetvén, az, a' gombjaiknál fogva fogai közé fent akadottakat kiszedi, ekkor ismét két vas pléhek közé tétetnek, mellyeknek egymáshoz érésénél, egyenlő távolságra elálló apró likacskák a' beléjek rakott tűket magokba veszik és összeszorítják , azután az előre négy rétbe hajtott papiros a' tűk felé nyomatik, mellyek a' papirost úgy a' mint láthatni, keresztül szurdalván , füzérenként áruitatnak.
A' fenntebbi elveknek ezen példára alkalmazását könnyű általlátni. Az angol kézműveseknél (Manufactur) a' gombostű-készítésnek ezen különfele munkái 10 személy , még pedig 4 férfi , 4 asszony, 2 gyermek között vannak felosztva. Babbage szerint csak azon egy okból, mivel a' külön munkákhoz különböző ügyességű 's kevesebb bérrel kielégíthető személyek alkalmaztathatnak, a' gombostűknek bizonyos mennyisége 3¾-szerte kevesebbe jön, mint ha minden megkívántató munkákat ugyan azon egy, az az szükségesképen mivel annak a' legkényesebb munkát is magának kellene tenni, a' legügyesebb személy végzené. El lehet pedig képzelni, hogy az előadott készületek és munka' osztályozása nélkül , ha valaki csupán egy darab érczből, és csupán' a legegyszerűbb eszközök, talán fogó kalapács, reszelő stb segítségével hasonló csinosságú gombostűket akarna készíteni , alig lenne képes napjában tíznek előállítására. Ellenben leirt módon 10 személy által, kik között többen asszonyok és gyermekek, 8 óra alatt mintegy 60,000 készítetik, mellynek következése épen nem az, mint ha ezen készítésmód által felette sok tűcsinálók élelmöktől megfosztatnának, hanem ellenkezőkében az, hogy az ekként származott olcsóság és megbővülés miatt, a' gombostűk' haszonvétele a' nép legalsó osztályába is kiterjeszkedvén, alig van egy csekély boltocska, mellynek a' velők kereskedés valami kis hasznot ne hajtana, alig egy szegény háznép , melly durva köntösét velők ne csinosbitaná, holott különben a' mellett is hogy a' készités' fáradságát szűken jutalmaznák, egyedül gazdagabbak' ékességei lehetnének.
Különösebben az erőművek közül alig mutathatunk fel szélesebben elterjedetteket mint a' malmok és könyvsajtó.
Egy malom őröl annyit mint kézi munkával 10— 20—100 ember őrölhetne. Már ha a' malmok fel nem találtattak vagy haszonvételre nem alkalmaztattak volna , minden bizonynyal az őrlésre nézve úgy kellene állani a' dolgoknak mint állanának, ha minden malmokat , mint úgy is a' szegénységet élelem-keresete' módjától megfosztó erőműveket el akarnánk rontatni. Kétségkívül a' megdrágult lisztkészítés' következésében csak főbb uraságok és a' gazdagabbak élhetnének kenyérrel , zsemlével, kalácscsal, 's azok' szükségeinek pótolására kevés kéz elegendő lévén, mind azok kik most őrléssel, a' búzának 's lisztnek ide 's tova szállításával, kisütésével, sőt ugyan ennek következésében tűzi és malomépületi faszállitással, malmok' csinálásával, 's más ide tartozókkal keresik kenyeröket, attól egyenként megfosztatnának, vagy a' malmok' feltalálása miatt ezen nagyszámú munkás emberek nem hogy elvesztették volna élelmüket , sőt épen az által jöttek kenyér - keresetbe. Elég legyen még felhozni
A' könyvsajtót. Régi időben a' könyv igen drága és becses jószág vala; olvasók, Írástudók kevesen voltak , 's mind azon lelki éldelettől a' nép' nagyobb részének el kellett lenni, mind pedig hasznos isméretei, ízlése 's erkölcsisége , ezen fő kifejtő eszközének hiával volt. A' könyvsajtó feltaláltatván, az óta a' tudomány' némelly sugara a' legalsóbb köznépre is kezd felderülni, egy két könyv majd minden háznépnél találtató , az olvasó osztály megnövekedett, 's minden a' ki valamelly miveltségre számot tart, ezen osztályba tartozik. Következése az : hogy ha különben valamelly nemzetnél irás, olvasás és tudományok után legfelebb néhány ezeren élhettek volna , most ugyan ott a' nyomtatás és azzal feléledt mesterségek , papiroskészités, könyvkereskedés, könyvkötés, prések, betűk, 's a' tudomány' terjesztéséhez megkívántató mindennemű intézetek, szerek, készületek több száz ezereket foglalatoskodtatnak, 's egyszersmind köz jólétet és boldogságot terjesztenek. Melly fonák gondolat lett volna akkor azon időben, az új találmányt azzal vádolni, hogy az Írástudók' keresetét veszi el, 's minő elfogultság még ma is, mintha három száz esztendei mindennapi tapasztalás bennünket okosabbakká tenni nem tudott volna, az újonnan feltalált erőmüvekre nézve hasonló kifogással újra meg újra előállani.
Akárki könnyen általlathatja pedig avvagy csak a' felhozott néhány példákból, mellyeket könnyű volna nagy számmal előhordani, hogy az említett készítmények, épen azért mivel nagy bőségben könnyen szerezhetők, a' nép' alsó osztályánál is annyira szükségesekké váltak hogy azok nélkül még a' szegényebb sorsuak is szinte el nem lehetnek.
Továbbá azt állítottam hogy:
A' mint a fogyasztás nevekedik, azonképen nagyobb mennyiségben szükségessé lett és mozgásba teendő termékek vagy készítmények' mindennemű kezeléséhez annál több emberi munka kívántatik. Ezen állításnak igazsága ugyan már a' fenntebbi példákból is eléggé kiviláglott, mind azon által lássuk még is különösebben. Hol az erőművek leginkább divatoznak, ott találtatik egyszersmind a' kézműveseknek és napi bérből élőknek legnagyobb sokasága. Angliában 100 földmivesre 200 nem földmives esik, míg a' kevésbé kifejtett iparú és közlekedésü Francziaországban 100-ra csak 50 Olaszországban pedig nem több 31-nél. Ugyan csak Angliában 1770 óta különösen a' szövéshez erőművek kezdtek alkalmaztatni és azóta időnként a' szövő székeken sok javitások tétettek, azon időben szövéssel 25,000— 30,000 ember foglalatoskodott, most az újabb felszámítások után 1'200,000-től 1'400,000-ig. Az acélmetszésekről tízszerte több példányt lehet lenyomni mint sem a' réztáblákról, melly miatt a' metszők ezen találmánykor nagyon kezdének nyughatatlankodni, azonban a' könyvárusok látván hogy kiadott könyveiket kevés költséggel felette csinosan kiékesítethetik , az acélmetszéssel ékesítést szinte minden nagy számmal eladható könyveknél el nem mulasztották , melly miatt a' metsző munkák tízszeresen megszaporodtak. Sőt hogy az erőművekkel teljes Angliában a' kézmiveseknek a' földmivesek' számához mért arányossága még mindig nevekedésben van, mind az alsó ház' megbizottságának 1830-iki előterjesztéséből , mind az adószedő számadásokból , mind a' kereskedő és mükészítő várasoknak az egész népesedéshez képest, egyebek felett sebes lépésekkel haladó szaporodásából nyilván kitetszik. Ezeken kivül, arra hogy erőművek után több ember élelem-keresetet találhasson, több körülményeknek, melyek már fenntebb előszámláltattak , nagy következésü behatása vagyon. így a' szükséges erőműveknek készítéséhez ismét más meg más kézművesek kívántatnak, sőt gyakran gyárok állanak elő, mellyek főképen azoknak készítésével foglalatoskodnak , mint Angliában a' gőzerőművekhez , lánczhidakhoz , vasútakhoz , stb szükséges vas készületek' gyárai , hajóépítő intézetek stb. Nem különben a' megszaporodott más nemű munkák ismét többeknek dologra alkalmazását teszik szükségessé; így Cornwallban midőn az ércztöréshez törő malmok kezdtek használtatni, azok kik elébb ugyan azon munkát kalapácsokkal tették , minekutána ezen könnyítés'következésében ugyan annyi költséggel sokkal több érczet lehető vala megtisztítani, egytől egyig azon helyben más nemű bányász munkáknál találtak alkalmazást.
Az erőművek' használása és közlekedés' könnyítése , a földmivelést és általános termesztő ipart előmozdítja. A' régi beszivárgott balvélemények' maradványa némellyekben, hogy ál bölcseséggel mintha valami fontos különböztetést akarnának tenni, a' nemzeteket, országokat, tartományokat termesztőkre és készítőkre (productivum et manufactoriale) osztják. Sehol sem reménylhetni a' földmivelés és termesztő erő' egész kifejlését hol egyszersmind a' készítő ipar , a' közlekedés könynyüsége és népesedés elébbre nem halad. A' nyers termékek készítetlen részeinek ide oda szállítása, mellyeket elébb utóbb egymástól el kell választani, sok költségbe kerül 's a' mellett idő, munka hiában vész. Ott hol minden ember, vagy legalább a' népességnek nagyobb része kiki a' maga szükségére eleget termeszt 's azzal beéri, semmi ok sincs hogy valaki rajta veszendő felesleget igyekezzék előállítani, annál fogva nem képzelhető a' feleslegesnek szükségessel kicserélhetése' vágya, nem lesz érezhetővé a' kereskedés' 's a' könnyebb közlekedés' hiánya , nem fordítatik reá illendő gond , 's mind a' termesztés mind a' műkészités régi akadozó folyamatában marad. Ellenben hol a' népesedés 's kivált a' kézművesek' száma a' földmivesekéhez képest mind inkább szaporodik, ugyan ott, mivel mind élelmét, mind készítményeinek anyagát minden kézműves az anyaföld' kebeléből veszi, többnek kell lenni a' belső emésztésnek, melly a' belső termesztő iparnak, mondhatni, egyedül egy legbiztosabb alapja. Vessük öszve Britanniát Francziaországgal. Francziaországnak kiterjedése 27,440 franczia négyszeg mérföld (lieu), Britanniáé 13,396, mellynek még azonkívül Britanniában ⅓-ad része, Francziaországban ⅕-öd része haszonvehetetlen. Britanniában a' népesedésnek ⅕-ödénél kevesebb, Francziaországban csaknem ⅘-öd része földbirtokos , még is Britannia ¼-ed résszel termeszt többet Francziaországnál. Különösebben B. Charles Dupin szerint: Angliában 7'511,682 földmivelő és birtokos 21 millió hectarét mivel, 's bevesz 2681'150,000 frank tiszta hasznot, Francziaországban 19'621,000 földmivelő és birtokos 41 millió hectarét 's beveszen 1344'703,000 frankot. Mivel tehát, ha Francziaországnak ugyan azon termesztő ereje volna mint Britanniának úgy annak (19'621,000 × 41,000,000 × 2,681'150,000) / (7'511,682 × 21,000,000) = 13,675'000,000 frankot kellene bevenni, az erőművekkel nagyobb kiterjedésben élő Angliának belső termesztő ipara úgy áll Francziaországéhoz képest mint 13675 :1344 vagy is tizszerténél nagyobb.
A' közlekedés' könnyítése, és erőmüvek által dolgoztatás' következésében olcsóbbá lett 's megszaporodott mind nyers termékek' mind készítmények' nagyobb mennyisége, a' külső kereskedést megindítja. Más körülményeket elhallgatván a' külső kereskedésnek egyéb természeti akadályai nincsenek mint a' sokba kerülő kivitel, és mind a' termékeknek mind a' készítményeknek szintén úgy sokba kerülő előállíthatása. Mind két akadály elhárítatik a' számos emberek' erejét felmuló 's még is úgy szólván csak nem ingyen dolgozó erőművek' használása és a' közlekedés' könnyítése által, annál fogva ezen tekintetből is, azon nemzet melly e' két eszközöket jólétének előmozdítására leginkább használja t. i. az angol, még a' más tartománybeli termékekből is maga számára tud hasznot és nyereséget hajtani. Az indiai pamut britt hajókon a' fél földet bekerülve szállítatik a' lancashiri gyárokba, mellyekben elkészülve újra ugyan azokon, termő földére visszaküldetvén , ismét ugyan ott olcsóbban adatik el, mint az, mellyet az erőművek' hiával lévő bennföldi lakosok tudnak készíteni. A' keletindiai Barda szigetekről nevezett kezkenők helyett, régóta glasgowiak divatoznak, 's most mind a' chinaiak mind a' helybeliek azokkal élnek. Calcuttában a' napszám csak heted része a' britanniai napszámnak, még is az onnét Caliconak nevezett cziczet a' helybelieknek is már ma angol gyárok szolgáltatják. Nincs is egyéb módja a' külső kereskedés' megindításának, mint az, hogy valamelly nemzet a' legjobban keze ügyében eső készítményeit 's termékeit minél olcsóbban és nagyobb mennyiségben hozhassa elő és szállíthassa ki , mellyet egyedül könnyű közlekedés és nagy foganatu erőművek' használásával lehet elérni. Azon nemzet pedig, melly termést csak a' jó Isten' ajándékából vár, készítményei körül a' természeti 's állati erőkhöz képest felette csekély, csupán emberi erejével bíbelődik , közlekedése' könnyítésére 's fenntartására minden lehető rendszeres gondot nem fordít, örökkön örökké a' concurrentia' ki nem állhatása, az alkalmatlan kereskedési helyezet, vám' súlya, hitelbeli rendelkezések .... 's több e' félék ellen fog panaszkodni, holott ha szintén ezen akadályok közül az elhárítathatók elháríttatnának is, a' tunyaságból 's tehetetlenségből mindenkor az iparkodóbb nemzet húzna amannak kárával nyereséget, valamint mélyen a' természet' törvényében alapul, hogy az összetett elme- és testerőbeli igyekezetnek érdemlett jutalma legyen a' restség és gondatlanság felett.
Erőművekkel csupán okoskodással együtt nem járó, kifejtett lelki 's elmebeli tehetségeket és szabad akaratot kívánó munkákat lehet elvégeztetni: annak okáért egy részről az emberi felsőbb tehetségeknek alkalmazása munkálkodásunk' köréből soha ki nem maradhat, más részről pedig annak becse az erőmüvek' terjedező haszonvétele által mind inkább fölemelkedik. Legközelebb említettem hogy Calcuttában, a' napi bér heted része a' britanniainak , hasonló egybevetés talál helyet más tartományok között is a' kifejtett szorgalom, közlekedés és erőművek' divatozásának arányossága szerint. Londonban a' legközelebb felzendült mesterlegények naponként 3½ forintot pengő pénzben kereshettek, 's mivel bérök' felebb emeltetését óhajtván dolgozásaikat megtagadták, könnyű vala a' mestereknek a' száraz földről annyi bérért örömest dolgozókat kapniok. De egyébként más adatokból is az jő ki, hogy a' mint egy részről az erőművek' tökéletesítésével a' készítmények mind inkább olcsóbbakká lesznek, úgy más részről a' munkabér vagy nem azon arányosságban száll alá, vagy megállapodik, vagy magasabbra hág. Bizonyos pamutfonó erőműnél Babbage előadása' szerint 1810—1832-ig a' munkások' heti bére 26 shillingről 30-ra emelkedett
fel; ugyan azon értelemben fejezi ki magát az Edinburgh Review CXII, pag. 314 hogy noha azalatt a' napszámok ingadozók voltak, még sem szállottak soha azon arányosságban alá, mint a' termékek' és készítmények' árai, még azt is megjegyezvén hogy mivel a' munkások az erőmű-szövőszékekhez feleségeiket's gyer mekeiket is alkalmaztathatták, háznépök' szűkségéhez képest több keresethez jutottak. Már a' fentebbiekből pedig nyilván következik tapasztalási adatok után is következő állításomnak igazsága :
Az erőmüvek a dolgozó népnek valóságos áldásul vannak, 's annak jobblétét eszközlik. Ugyan is ha már a' fentebbiek szerint kétséget nem szenved a) hogy erőművek által a' termékek és készítmények olcsóbbakká lesznek : b) hogy ugyan az erőművek' szét terjedő használata' következésében, hasonló nemű, vagy ugyan azon munkatételre szükséges foglalatosságoknál mind inkább több több emberi kezeknek kell mozgásba tétetniök; c) Hogy a' napi bér azonban rendesen alább nem száll, sőt inkább emelkedik: ezen három körülményeknek összefüggéséből szükségesképen kell következni, hogy így mindig több több dolgozók mindig több több életjavaiban részesülhetnek, 's a' társasági körben valódilag boldogabbakká lehetnek. Mindezeknek pedig igen egyszerű és természetes oka ez, hogy minél többet készít, termeszt valamelly társaság , 's minél könnyebben közölheti egymással termékeit és készítményeit , annál több életjavaiban részesülhetnek annak egyes tagjai. „De Britannia' példája ellenkezőt bizonyít — sehol sincs annyi szegény mint ott!” kiáltják némellyek. Talán inkább sehol sem annyira nyilvános és szembe tűnő a' szegény mint ott, kellene mondaniok. Mi természetesb mint az, hogy miveletlenebb népeknél, hol a' szegénységre semmi ügyelet nincs vagy kevés van, azok félre szegletekben elvonulva, látatlanul küzdjenek a' vég Ínséggel, vagy szintén éhen veszszenek hazájok' dicsőségére 's annak bizonyságául, hogy Britanniának gazdagsága' daczára is, az igaz jólét nálunk uralkodik. Csak hogy ám próbálnák meg ők is, közönséges pártfogással, intézetekkel, törvényekkel a' magok' szegényeit rejtekhelyeikből kicsalogatni, 's akkor a'szegénység' számát, mennyiségét, Ínségét egybe vetve hasonlítást tenni, meglátnék a' próbatétel kik mellett állana. Mind eddig pedig, ha meggondoljuk, hogy Britannia a' maga számára feleslegest termeszt, hogy legtöbb készítményei idegen országokban a' föld' egész kerekségén keresztül mindenfelé széjjel hordatnak , mellyek tehát helyben nem lehetnek drágábbak mint kívül, még is a' napszámosok' bére nálok más nemzetekhez hasonlítva tetemesen nagyobb ; hogy Britanniában a' kikötözést a' kormány segíti elő , még is a' szembetűnő kedvezéseknek is hasonlítva kevés sikere van , midőn más tartományok' népei, többféle akadályok' ellenére, önkényt jobb hazát kérnek és keresnek; hogy a' népesedés, melly a' jobblét' érzésének csalhatatlan jele, a' közelebb lefolyt 30 évek alatt, általánosan 52,5 procenttel, a' nagyobb kereskedő városokban pedig 70től 140 procenttel nevekedett stb. lehetetlen a' britanniai inség és szükség' siralmas voltának, sokak által olly fekete színekkel festett és panaszló jajgatásokkal leirt ábrázolatját, egészen, sőt csak távolról is hív előadásnak elismernünk.
Az iparnak és szorgalomnak már sokszor említett eszközei egyszersmind a' polgári erényt ébresztik , és meggyökereztetik. Tapasztalásból tudjuk , hogy a' legnagyobb összeköttetésekben levő gyárok, kereskedő házak 's kereskedő nemzetek között lelhetni fel egyszersmind a' legnagyobb simultságot, pontosságot, szolgálatbeli készséget, hitelt, az adott szó' megtartását , a' kötelezés' teljes betöltését 's általában mind azon nem annyira fényes, mint magához vonszó , az emberi nemzetet édes társasági kapcsolatba szorító szép tulajdonságokat, mellyeket a' polgári erény' nevezete magába foglal. Minél több jót vesz az ember a' társasági együttléteiből, annál inkább érezi annak becsét; az erényt jutalmazó haszon' reménye sőt bizonyossága nagyobb ösztönül szolgál annak szeretésére 's követésére mint ellenkező oldalról a' büntető törvény' fenyítékei és szigorúsága. A' társasági jólétnek kölcsönös bizodalom lévén legfőbb alapja, azoknak, kik egymás között szüntelen tartó sok oldalú összeköttetésekben élnek, lehetetlen által nem látniok, hogy ön javok és boldogságok a' másokéhoz van szorosan kapcsolva, hogy egymásnak kölcsönös segedelmével mehetnek elő czéljaikban , 's hogy a' mások' részvételét, viszonos részvétellel 's kölcsönös szolgálatbeli készséggel kell
megérdemelniük; ellenben az ollyan félrevonva élő, kinek az enyém 's tied' összeütközéseik felett, ritkán 's kevés ideig tartó összejövetele lévén másokkal , haszonnal vétkezhetik , a' nélkül hogy tette köztudatra jutván, vagy gyalázatot vonna becsületére, vagy reménylhető nyereségeit csonkítaná, hamar elhagyja magát a' kisértő alkalmak' ingerétől csábítatni. De különben is, ki nem fejlett nemzetnél ki hoz törvényeket, ki tartja fel azoknak erejét, 's ki itél azok szerint? hanem ha épen ollyan ki nem fejlett törvényhozó test, épen ollyan kifejletlen közönséges gond, és épen olylyan kifejletlen bíróság. A' törvény maga és a' legjobb rendelkezések nem elégségesek erkölcsiséget hozni be, mert azokat ezerféleképen játszsza ki az emberi ravaszkodás ; a' törvény holt betű a' buta és tunya népnek , melly egyedül a' mivelt emberiség' kertében virágozhatik és gyümölcsözhetik.
Végre azt állítottam:
Hogy eleitől fogva munkálatainak könnyítésére feltalált eszközök segedelme által 's közlekedésének könnyebbé tételével ment elébbre az emberi nemzet miveltségben mind ekkoráig ; azt állítottam , hogy ezen úton kell neki ennek utána is elébbre menni, 's hogy ugyan ezen úton járván, el kell ismét azon fő pontra jutnia , mellyen a' közép sorsnak több életjavaiban fognak részesülhetni , korunknak gazdagainál 's hatalmasainál, valamint jelenleg a' mivelt nemzetek' közrendű polgárai több életjavaival élnek, mint a vad nemzetek fejedelmei. Nem czélom az egész emberi nemzet' kifejlését történetírási adatok szerint, különböző tartományokban és különböző évszakokon keresztül kisérni. Miként kezdett az emberi nem, minden egyes eszköz' feltalálásával nagyobb jólétre fölverekedni, mi könnyítéseket hoztak be a' vas és egyéb ércz anyagok használásai, mennyire emelték fel a' bölcsőjéből alig fejledező jobblétet a' legegyügyübb eszközök, erőművek és találmányok, mellyeket már ma figyelmünkre alig méltatunk. Ezek közül, az első egyszerű találmányokból csak egyet kettőt említsünk. A' vas megkeményítve mind élesebbé tétethetik , mind pedig élességét tovább megtartja. Vegyük fel mind azon számtalan munkáknál mellyeknél vágó vagy metsző vas eszközök használtatnak, a' vasnak bizonyos tökéletességre vitt készítése és keményítése által, meggondolván , hogy jobb élű eszközökkel sokkal hamarébb lehet dolgozni, ezen kívül a' keményített vas, élességét nem olly hamar veszti el mint a' lágy, és így köszörülgetés miatt a' munkálkodás mind untalan félbe nem szakasztatik, hogy öszvesen és együtt véve egy harmad részszel több művek készülhetnek el; a' már eléggé megczáfolt hibás vélemény szerint azt kellene kihoznunk, hogy mivel élesített vas eszközök majd minden kézműveseknek kezeikben találtatnak , a' vas' keményítésének feltalálója azon igen nagy tömegnek harmad részét élelem' keresetétől megfosztotta, holott ellenkezőképen a' józan ész és tapasztalás' vezérlete után nyilván más igazság tűnik ki t. i. nem egyéb mint ez: hogy a' vas' keményítésének feltalálása által mind azon készítmények' előállíthatása egy harmad részszel megkönnyítetett 's ezen tekintetben a'köz jólét egy harmad részszel elébbre mozdítatott. Más igen szembe tünő példája, hogy csekélynek látszó találmány által a' munkatétel mennyire megkönnyebbíttessék, a'kenőcs' haszonvétele. Rondelet' tapasztalása után ha 1080 fontot nyomó kő , egy deszka padlatra tétetett és egy másik padlaton tovább vonatott, kellett annak elébb vonhatására 606 font erő, ha pedig a'két egymásra tett padlatok kenőcscsel simábbakká tétettek, 182 font, melly utóbbi szám minthogy az elsőnek csak három tized része, vagy is kevesebb egy harmad részénél, következik, hogy ugyan azon erő, melly bizonyos tehernek mozdítására egymásra fekvő fa lapoknak közbe jövetelével elégséges volt, a' kenőcs' használása által háromszorta nagyobb tehernek megmozditására elegendővé válik. Már ha itt is gondolóra veszszük a' kenőcsnek közönségesen elterjedett használását, mellynek segítségével alig van valami mozgásra indítandó erőmű vagy eszköz, hogy annak járása ne könnyítetnék, itt is azt kell állítanunk, hogy ha volna is a' vizsgálat alá vett hibás állításban valami igaz, a' mostani összetett szerkezetű találmányok' létesítése, mellyek legfelebb is csak a'mesterségeknek egyes ágaira hatnak , a' munka' becsének és mennyiségének nem olly nagy, sem nem olly hirtelen jövő leszállítását hozhatnák elő mint akar a' vas'megkeményítése akar a' kenőcs' feltalálása okozhatott volna. Mivel azonban a' felhozott találmányoknak épen nem káros, hanem szembetünőképen az emberi nemzet' közönséges jólétére nézve igen hasznos befolyását kénytelenek vagyunk elismerni: inkább azt kell következtetnünk , hogy a' mai egyes új találmányok' haszna nem lehet olly szembetűnő és közönséges, mint volt az ipar'első kifejlésében a' legegyszerűbb és legáltalánosabb találmányoké. Hasonlóképen Rondelet' tapasztalásai szerint: ha a' például felhozott 1080 font nehézség hengerekre téve vonatott, kellett ugyan ahhoz 34 , ha pedig még a' hengerekre felül helyheztetett deszka lapra téve vonatott, 28 font erő; azaz: a' ki legelébb a' mozdítandó terhet hengerekre tétette, olly eszközt talált fel, mellynek segedelmével öt annyi, a' ki pedig a' kenőcsöt feltalálta, meg ismét ennél háromszorta nagyobb terhet képes vala megmozdítani, és tovább vinni. Egyébiránt, hogy többféle felvilágosításokkal hosszas ne legyek, csak ezen felhozott példákból is láthatni , hogy az ipar' első kifejlése a' legegyszerűbb találmányok és eszközök' alkalmazásával, melly szapora lépésekkel haladhatott előre 's azzal együtt az általános jobblét és bővelkedés. Tovább menvén mindenütt ügy találjuk, hogy a' miveltség a' tengerek 's folyóvizek' mentében , vagy is a' közlekedésre 's kereskedésre legalkalmasabb helyeken terjedett el és ment leginkább előre, melly a' nemzetek' miveltségének időnként magasabbra emelkedését figyelemmel vizsgáló olvasónak egy tekintettel azonnal szemébe tűnik. — A' mi feltett állításomnak másik felét illeti, hogy ezen úton az emberi nemzet fel fog idővel verekedni azon pontra, mellyen a' közép sorsuak is több életjavaiban részesülhetnek, mint most a' korunkban élő gazdagok és hatalmasok, ha kinek ezen állítás képtelennek tetszenék, vegye gondolóra azokat a' véghetetlen erőket, mellyek a' természetben rejtekezve mind e' mai napig használatlanul hevernek, sőt a' helyett, hogy jól intézve a' föld' minden lakosaira áldást terjeszthetnének, mind eddig sok részben valóságos ártalmunkra vannak és ezerféle romlásoknak mindennapi kútfejei, nézze végig a' nagy részint még az egész földön mindenütt rendbe szedetlen folyóvizek' naponként pusztítással fenyegető áradásainak dagályait; vegye számba, mennyi milliókra menő károk történnek a' kereskedő hajók' gyakori elsülyedései miatt, mennyit hátráltattatik a' köz jólét a' még alig gyermekségében létező rendszeres közlekedés' helyre nem állítatása miatt; gondolja meg, hogy mind eddig a' legtöbb készítményekkel az egész földet leginkább egy két nemzet gazdagította, hogy tudományukat 's elméjöknek erejét a' közjó' előmozdításának ezen csalhatatlan pályáján mind eddig csak néhány nagy elmék jártatták ; hogy a' köz értelmesség és a' nagyok 's gazdagok' pártfogása még ma is nagy részben kifejletlen , melly miatt a' legszebb találmányoknak születésökben meg kell fojtatniok, 's majd nem 'minden nevezetesebb találmányok csak több századok' lefolyta után érleltethetnek meg a' közönséges részvételre és elfogadásra: 's akkor ítéljen részrehajlatlanul: mit kelljen nemünk' jövendő boldogabb időszakától várni, midőn testi lelki törekvéseinknek czélja nem ellenségesképen egymás' megrontására és boldogságának hátráltatására fog irányoztatni, midőn nem csak egyesek, hanem egész nemzetek fognak vetekedni egymással a' közönséges nagy czélnak elérésére , midőn erkölcsiség és tudomány fogja az öszvehangzó köz akaratot egyesíteni. Nem rekeszthetem be értekezésemet a' nélkül, hogy ezen nézeteimnek bizonyítására a' tudósok' e' tárgybeli véleményeik közül különösen az Edinburgh Review' CXII darabjában 313 lapon olvasható sorokat eredetiképen fel ne hozzam: „Those who investigate the history of the human race , who trace their slow and gradual progress from their lowest and most abject to their highest and most polished state, will find that it has always been accompanied and chiefly promoted by the invention and improvement of tools and engines. What, we ask, has falsified all the predictions of Hume and Smith, as to support without difficulty a load of taxes that would have crushed our fathers, as it would crush any other people? This wonderful result has not assuredly been owing to any peculiar sagacity on the part of our rulers, nor to the miserable quackery of sinking funds, custom-house regulations and such like devices. There cannot, indeed, be the shadow of a doubt that it is to be wholly ascribed to the stupendous discoveries of Hargraves, Arkwright, Watt, Wedgwood, Crompton, Cartwright, and a few others. These added so prodigiously to our capacities of production, that we went on rapidly increasing in population and wealth, notwithstanding an expenditure of blood and treasure unparalleled in the history of the world.” „Azok, kik az emberi sarj' történetét nyomozzák, 's annak lépcsőnkénti előmenetelét a legalacsonabb 's megvetettebb állapottól fogva a legfelsőbb miveltségig kisérik, úgy fogják találni, hogy az mindig együtt járt, kiváltképen előmozdíttatott az eszközök 's erőművek feltalálásával 's tökéletesítésével. Mi czáfolta meg, kérdjük Hume-nak 's Smithnek a' közönséges adósság' nevekedése felöl tett jóslásait, 's képesekké tesz bennünket erőlködés nélkül hordani olly tetemes adónak terhét, melly atyáinkat öszvezúzta volna 's öszvezúzna minden más nemzetet? Ezen csudálatos következmény bizonyára nem tulajdoníttathatik az igazgatóság' részéről valamelly különös mély belátásnak, sem nem az enyésztö alapítványok' nyomorú quackerkedéseinek , vámházak' rendelkedéseinek 's más hasonló intézményeknek. Nem támadhat ellenben árnyéka is a' kétségnek a' felöl, hogy azt egészen a' Hargraves , Arkwright, Watt, Wedgwood, Crompton, Cartwright és más kevesek' bámulandó találmányainak 's fölfedezéseinek kell köszönnünk. Ezek emelték fel olly magos fokra termesztő tehetőségünket, hogy sebes léptekkel meheténk elő a népesedés és köz jólét' terjeszkedésében, nem állván ellent vérünknek 's kincseinknek a' világ' történeteiben példátlan tékozlása.”
GYŐRY SÁNDOR, földmérő, m. t. társ. r. tag.
