Várak lettek a gyárak Amerikában, ahol kétmillió munkás tette le a szerszámot

Ez a tömegsztrájk ítélet a roosevelt-féle kísérletezés, az intervencionizmus, a beavatkozás politikája, a magántulajdon ellen indított hadjárat fölött. Amerikában, a szabadság hazájában, egy amilyen készületlen, éppen olyan vakmerő kísérlet gúzsba akarja kötni a gazdasági szabadságot. Az eredmény: általános tönkremenés, csődök és egy szinte példátlan tömegsztrájk. Bocsánat, ezt az eredményt, hogy kétmillió munkás sztrájkol, el lehetett volna érni gazdasági szabadelvűséggel is. Ezért nem kellett szélnek lefoglalni, rendeleti úton a magánvagyonhoz hozzányúlni, elvileg és gyakorlatilag a vállalkozás szabadságába beleinzultálni. Annyi rosszat az a régi rendszer nem produkált másfél évszázad, mint ez az új másfél év alatt. Az a régi rendszer, amelyet lehetett szidni és gyalázni, de amelyet térden állva fognak visszasírni, mert az a rendszer a Washington és a Franklin rendszere, a függetlenségi nyilatkozaté, az amerikai nemzeté és azonké, a józan észé. Azé a józan észé, amelynek uralma odaát akkor tört meg, amikor Amerikát az Agyvelők Klubja kezdte kormányozni. Agyvelők az ész ellen. És hova kormányozta ez a klub Amerikát? Belekormányozta a kétmilliós sztrájkba. Roosevelt fejlődést ígért az amerikai nemzetnek, amely ezt a fejlődést meg is kapta. Fejlődés van. A szegénység, a munkanélküliség, a sztrájkok annyit fejlődött Roosevelt alatt, az ország olyan gazdag lett koldusokban, hogy az már egyenesen csoda.