A bérminimum-törvény
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Vajjon milyen rangsora az országoknak, amely a következőként indul?: Nagybritannia, Németország, Svájc, Magyarország és melynek egyelőre folytatása nincs...
Praxeum esszétár
Esszék
Tanulmányok, vitairatok és újrafelfedezett szövegek az egyéni szabadság, a gazdaság és az állam kérdéseiről.
373olvasható írásNem tudod, hol kezdd? →
Böngészés
373 találat
373 találat
A gazdasági szabadság érvényesülése Angliában
In: A magyar libertárius hagyomány IV.
Hogy Anglia politikai és gazdasági intézményeiben és intézkedéseiben nem követi mindenképp az elméletek utasítását, hogy ellenkezőleg az elméleteket gyakran kényszeríti a gyakorlati élethez alkalmazkodni, az számtalanszor és illetékes bírálók által meg volt jegyezve...
A kamatláb
In: A magyar libertárius hagyomány II.
A kamat oly összeg, melyet a kölcsönvevő, a felvett pénz használatáért, a kölcsönadónak fizet. A kamat tulajdonképpen: a tőke tiszta jövedelme. Ha a kölcsönvevő, a felvett tőke után többet vesz be, mint amennyi kamat fizetésére kötelezte magát, az fáradsága és a netaláni kockáztatásáért természetesen őt illeti...
A magántulajdon rendje és a szabadkereskedelem
In: A magyar libertárius hagyomány IV.
A háború utáni politikai közvéleményt vagy ahhoz szoktatták hozzá, hogy egyes közgazdasági kérdéseket nagy, rendszeres munkákban és összehasonlító alapon tárjanak elé, vagy ahhoz, hogy rövid röpiratokat kapjon a napi politikában hirtelen fölbukkanó problémákról, mégpedig rendesen erősen kihangsúlyozott pártpolitikai agitatórius célzattal...
A magyar szabadelvűek mozgalma a zsidók egyenjogosításáért 1840-ben
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
Magyarországon a tizenkilencedik század harmadik évtizedében indult meg az a reformmozgalom, mely a származáshoz fűzött ősi kiváltság helyébe az emberi jogot, a politikai szabadságot, az állampolgári egyenlőséget iktatta...
A negatív automobil
In: Tótágast
Mindenki ismeri az anekdóták ősét, hogy amikor Pythagoras felfedezte azt a fontos geometriai törvényt, amely szerint a derékszögű háromszög átfogójának a négyzete egyenlő a két befogó négyzetének az összegével, akkor örömében száz ökröt áldozott fel Zeus oltárán és hogy azóta reszketnek az ökrök, ha valami nagyszerű új felfedezés híre érkezik...
A nemzetgazdászat filozófiája (Bastiat szerint)
In: A magyar libertárius hagyomány III.
„A nemzetgazdászat tárgya — írja Bastiat — az ember; de nem öleli fel az egész embert. A vallásos érzelem, atyai, anyai gyöngédség, fiúi kegyelet, szeretet, barátság, honszerelem, nyájasság, szóval mindaz, ami a rokonszenv vonzó jellegét képezi, az csak az erkölcstan (morale) körébe tartozik, s így a nemzetgazdászatnak tárgyai tulajdonképpen csak a személyes
A reklám és a szükségletek
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
Le superflu chose très nécessaire. (Voltaire-Pinto. ) A kultúra haladásának egyik legcsalhatatlanabb fokmérője a szükségletek sokfélesége, számuk végtelen sorozata...
A takarékosságról
In: A magyar libertárius hagyomány II.
Fischer Ödön, elnök: Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Cobden Szövetség ülését megnyitom és őszinte tisztelettel köszöntöm mai előadónkat, akinek megjelenése körünkben eseményszámba megy, a régi Magyarország nagy aktívumát: Teleszky János őnagyméltóságát...
A tudomány köpönyege
Amikor a szcientizmust az ember tanulmányozása kapcsán jogosan elítéljük, nem szabad abba a hibába esnünk, hogy a tudományt is elutasítjuk. Ezzel ugyanis túlértékelnénk a szcientizmust, és adottnak vennénk azon állítását, hogy ez az egyetlen igaz tudományos módszer...
A világháború hatása a gazdasági eszmékre
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
A gazdasági szabadelvűség A világháború nyomán támadt eszmei zűrzavarból három új nagy forradalmi irány bontakozott ki: az orosz kommunizmus, az olasz fasizmus és a német nemzeti szocializmus...
Autonóm vámtarifa
In: A magyar libertárius hagyomány IV.
Egyetlen vidékies nívójú lapocska bábáskodása mellett történt meg a nagy esemény: az autonóm magyar vámtarifa törvényjavaslatnak a benyújtása. És most megindulhat a nemzetgyűlés vitája a magyar vámpolitika fölött, amely természetesen egyetlen mákszemnyit se különbözik a világ valamennyi államának a vámpolitikájától, mindegyik igyekszik a magáét olyan nemzeti
Az ipari numerus clausus
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
Az ipari numerus claususról egyre több szó esik mostanában. . . Az ipari numerus clausus fogalma Magyarországon nem új. Egészen kivételes esetekben eddig is módjában állt a kormánynak, hogy a maga kincstári részesedésének, vagy a fennálló iparnak védelmére, a végletekig megnehezítse az új alapításokat...
Az iparszabadság kifejlődése
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
A céhek és a fiziokratizmus Ha az emberiség gazdasági életét vizsgáljuk, s kutatunk ama nyomok után, melyek a mai hatalmas ipar fejlődésének elsődleges stádiumait mutatják elénk, lehetetlen, hogy szemünkbe ne tűnjék az a sok mindenféle megszorítás, mely az iparral foglalkozó egyéneket a céhek keretén belül korlátozta...
Constant és az alkotmányos állam tana
In: A magyar libertárius hagyomány III.
Az alkotmányos államnak a XVII. században kezdődő, a XIX. század közepén jórészt befejezést nyerő, ez időben már az államéletben is általánosan megvalósuló tana, amint a XVIII. század végén és a XIX...
Gazdagok és szegények
In: A magyar libertárius hagyomány II.
Abban a szinte áttekinthetetlenül nagy, főleg amerikai közgazdasági irodalomban, mely a világháború befejezte óta a szociális kérdés égető problémáival bizonyos mérsékeltséggel foglalkozik, leginkább azzal az óhajjal találkozunk, hogy a vagyon és jövedelem eloszlásában a gazdagok gazdagsága és a szegények nyomorúsága között fennálló óriási distancia kisebbed
Hatóság és mindenhatóság
In: Tótágast
Nem egészen úgy van az, kereskedelemügyi miniszter úr kérem, hogy hiszen csak az a fontos, hogy akinek autótaxira van szüksége, az rögtön kapjon is kocsit és a többi őt nem érdekli...
Most tanuljunk!
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Hjalmar Schacht lemondásáról beszélnek. Gerincét veszítené el a német jegybank, amely, ha nem is veszítette el, de amelynek tárcáiban és trezorjaiban csunyán leapadtak a devizakészletek...
Politikai és gazdasági liberalizmus
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
Most körülbelül húsz éve az akkoriban gróf Andrássy Gyula vezetése alatt állt Társadalomtudományi Társaság előadássorozatot rendezett a társadalmi fejlődés irányairól...
Spencer a társadalom jövő fejlődéséről
In: A magyar libertárius hagyomány III.
A nagy angol gondolkodó, ki a társadalomtudományt, a szociológiát, úgy ahogy az manapság létezik, voltaképp megalkotta, A szociológia alapelvei című, több mint 2300 oldalas, három kötetes munkája végén, érdekes pillantást vet az előadottak alapján a társadalmi fejlődés jövendőjébe...
Tótágast!
In: Tótágast
A fedett uszodában egy fiatalember azzal szokott szórakozni és a publikumot is szórakoztatni, hogy tótágast állva a kezein körül-körül sétálja a nagy medencét...
Turgot és az ipar szabadsága
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Vázolni óhajtjuk élete menetét, kiemelni jellemének azon vonásait, melyek őt kiválóan érdemessé teszik arra, hogy vele foglalkozzunk. Bővebben méltányoljuk az ipar felszabadítására irányuló kezdeményezéseit s nyomozni fogjuk ezeknek egészen hozzánk lenyúló fontosságát...
„Felfedeztem Amerikát”
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
Halasi-Fischer Ödön elnök bevezetője Hölgyeim és Uraim, Amerikát Kolumbusz óta meglehetősen sokan felfedezték már Európában, de kétségtelen, hogy még mindig sok fölfedezni való maradt ott...
„Neoliberális” volna Mexikó?
In: De mi az a neoliberalizmus?
Mexikó elnöke, López Obrador a közelmúltban hivatalosan kikiáltozza a mexikói „neoliberális” modell végét. A szemében a „neoliberalizmus” az oka Mexikó megannyi társadalmi problémájának: a korrupt politikai rendszerétől kezdve a tényig, hogy a népesség jelentős része még mindig a szegénységi küszöb alatt él, miközben a mexikói milliárdosok egyre csak gazdago
100% pénz
In: A magyar libertárius hagyomány II.
Irving Fisher tanácsára Roosevelt is hallgat, ha a Yale-i egyetem közgazdaságtan professzora nem is tartozott a Brain-Trust bizalmas körébe. Amikor Roosevelt stabilizálni akarta az árakat és veszni hagyta a dollárt, alighanem Irving Fisher tanítására emlékezett, aki index-valutájával már közel két évtizeddel megelőzte azt a kísérletet, amely az árak alakulás
10000 óra, avagy mitől fosztott meg az állami oktatás
In: Ellenpropaganda
Malcolm Gladwell Outliers című könyvében úgy érvel, hogy 10000 órányi megerőltető gyakorlás szükséges ahhoz, hogy az ember bármilyen mesterségben kezdőből világszínvonalú mesterré váljon...
A „közjóléti”
In: Bürokratitis
Közjóléti intézménynek nevezik büszkén a munkásbiztosítást. Milyen büszkék erre, hogy döngetik a mellüket. A szocialistáknak kuss! Az izgatóknak csiba! A kolomposoknak sicc! A vezéreknek hüccs! Mindennek el kell némulnia a közjóléti intézmény előtt...
A 97%-os konszenzus szkeptikus szemmel
In: Az éghajlatváltozás és a tudományos paradigmák
Minden érdeklődő találkozott már a konszenzusra való hivatkozással, amikor a globális klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre kerül a sor. A kutatók elsöprő többsége egyetért bizonyos alapvető állításokban a témával kapcsolatban, mondják, és néhányan egészen odáig is elmennek, hogy összeesküvéshívőnek vagy tudománytagadónak bélyegzik azokat, akik vitatni mer
A benned szunnyadó haláltábor-őr
Fajunk hajszálnyival, talán csak a véletlennek köszönhetően élte túl legvéresebb száz évét, a huszadik századot. Erről a tényről alig veszünk tudomást mindennapjainkban, mint ahogy az akkor élő emberek sem vettek tudomást a feléjük tornyosuló hóhérról...
A bíró szava!
In: Bürokratitis
Szervezett társadalomban nincsen nagyobb hatalmasság a bíróságnál. Az égi hatalom csak a képzeletben és a hitben él, vagy még ott se. De a bírói hatalom itt működik a szemünk előtt és hozza meg ítéleteit, amelyek előtt akár jó szívvel, akár fogcsikorgatva: meg muszáj hajolni mindenkinek, akire lesújt...
