klasszikus liberalizmus

A múlt század politikai írói sokat foglalkoztak a demokráciát fenyegető veszedelmekkel. Rámutattak arra, hogy az államhatalom kiterjesztése szükségképpen azzal jár, hogy megnövekszik a hatalma és befolyása a hivatalnok-osztálynak, amely a törvények és rendeletek végrehajtásával van megbízva...

Ez a büszke függetlenség nem kis ideig tartott. Amikor a germán letelepedett a tartományokban, melyeket átengedett neki a birodalmi erőtlenség, saját képzelete szerint átalakította tulajdonát, s oly szabaddá akarta tenni, mint önmaga volt...

Lényegében minden állam egy összeesküvés a felsőbbrendű ember ellen: egyetlen örökös célja, hogy megrendszabályozza és megnyomorítsa őt. Ha arisztokratikus, akkor arra törekszik, hogy védelmezze az embert, aki csak a törvény szerint felsőbbrendű attól, aki ténylegesen az; ha demokratikus, akkor arra törekszik, hogy mindkettőtől védelmezze az embert, aki minden tekintetben alsóbbrendű...

Több mint száz éve már, hogy a klasszikus liberalizmus hanyatlik. A közügyeket a tizenkilencedik század második fele óta egyre inkább a szocialista eszmék - a kommunizmus, a fasizmus, a nemzetiszocializmus és a legkitartóbban a szociáldemokrácia (az amerikai liberalizmus és neokonzervatizmus) - alakítják...

Ausztria minden törekvése - a vámok terén - arra irányult, hogy használjon a lajtán túli részeknek és lehetőleg ártson a lajtán inneni területnek. Az Alföld akácfáinak illatát is Ausztria felé vitte a forgószél és Berzeviczy Gergely (1763-1882), ez a mi kiváló, igen érdemes közgazdászunk már igen sokat panaszkodott  a vámügyeknek Magyarországgal szemben való mostohaságáról...

Ha valaki tisztességtelennek vagy hazugnak nevezne, nagyon megbántana. De ha azt mondaná rólam, hogy hazafiatlan vagyok, az nem hatna meg. „Hogyan, hát nem szereted a hazádat?” Olyan kérdés ez, amire nem lehet egy lélegzet alatt válaszolni...

Manapság mindenhol a „neoliberalizmus” kifejezéssel dobálóznak, amit gyakran az a gőgös hozzáállás kísér, hogy „mindenki tudja, mi az. ” De valóban tudjuk? Talán úgy gondolod, hogy tudod, de mindenki más aligha ért egyet a szó jelentésében...

  Kedves Barátom! Az Önök pártja – mint a törvényhozás részese – a legszentebb kötelességét szegné meg, ha a leglankaszthatatlanabb kitartással be nem váltaná azt, amit Ön királyuknak a párt elhatározottsága felől mondott...

I. A magyar képviselőház többsége, mely Tisza miniszterelnököt követi, magát szabadelvű pártnak címezi. Szép hangzatú cím. Cégérnek ügyes fogás, mert légió a neve azoknak, akik nem adnak számot maguknak arról, hogy mit jelent ez a szó: »szabadelvű«, s ezeknek abban a szép hangzatú címben varázs van, a népszerűsítés varázsa...

Évtizedeken át minden klasszikus liberális, sőt, a legelkötelezettebb republikánus szívében is előkelő helyet foglalt el a Habsburg-ház. A Habsburg-ház volt az utolsó multinacionális monarchia, ami még dacolt a szociáldemokrata támadással - amíg Woodrow Wilson mániákus világháborúja kegyetlenül el nem pusztította...

Meglehet, hogy nincs kifejezés, amivel jobban visszaéltek volna a modern politikai közbeszédben, mint a „liberalizmus. ” Eredetileg a szabad kereskedelem és a korlátozott állam eszméjét volt hivatott leírni, majd az antikapitalista baloldal az 1930-as években átvette a kifejezést és megváltoztatta a jelentését az ellentétjére annak, amit a 19...

Franciaország mellett Magyarország az államizmus nagy történelmi fellegvára Európában. Nálunk épült ki Európa legcentralizáltabb bürokratikus állama a tizenkilencedik század második felében, a huszadik században pedig mi voltunk a „legvidámabb barakk,” akik a legboldogabban tűrték a rabszolgaságukat a mindenható szocialista állam uralma alatt...

A fiatalok döntő többsége liberálisnak mondja magát. Számos kivételt találhatunk a konzervatívtól a kommunistáig, de általában véve azok a fiatalok, akik csak felületesen foglalkoznak a politikafilozófiával, magukat liberálisnak tekintik, mivel úgy gondolják hogy a liberális valamilyen módon megegyező a szabadságpárti politikai beállítottsággal - a ne bánts engem, és én sem bántalak téged moralitással...