A könyveknek megvan a maguk története. E könyv eredetije kétmillió példányban van forgalomban, szerzője tudományos munkáival lázba hozta az egész angolszász világot, magyar fordítására azonban még ingyen sem akadt kiadó. Körülbelül három éve a skót Land Restauration League titkára, John Paul beszélt rá e mű lefordítására. A fordítás kézirata már két éve hevert pénzhiány miatt kiadatlanul, amikor szinte deus ex machinaként megjelent egy mesebeli amerikai milliomos. Értesült a körülményekről, és rendelkezésemre bocsátotta a kiadáshoz szükséges pénzt. Nem nevezem meg, bár évente annyit költ George eszméinek terjesztésére, amennyi a magyar sajtónak juttatott állami átalánytámogatással vetekszik, mert tudom, hogy csak megbántanám vele. Éppilyen jelét adta az emberiség összetartozásának az a derék amerikai kereskedő is, aki szintén értesült arról, hogy nem tudom kiadni a fordításomat, és Texas közepéből küldött egy dollárt meg egy buzdítólevelet, hogy ne csüggedjek, még ha egyelőre egyedül vagyok is.
Henry George elveinek ismertetését a Huszadik Században kíséreltem meg; annak különlenyomatát szívesen elküldöm az érdeklődőknek.
Alig van ország, ahol George közgazdasági eszméi valaha annyira időszerűek lettek volna, mint hazánkban II. József idején. Tudom, hogy az ő neve nem jó ajánlólevél nálunk. De azt is tudom, hogy barátai és ellenségei egyaránt félreismerték. Nem a felvilágosodás, az egynyelvűség és hasonlók voltak alapeszméi, hanem — amint azt többször igen világosan megmondta — az igazságos vagyonmegoszlás. Kazinczy és többi jozefinista társa, a magyarság legbuzgóbb harcosai és vértanúi bizonyára nem a germanizálónak vélt császár eszméiért raboskodtak Kufsteinben, hanem azokért az eszmékért, amelyektől az ország szellemi és anyagi újjászületését várták. Alig hiszem, hogy ezek az eszmék teljesen kivesztek volna Magyarországról. Híveik gyarapítása volt a fordító egyetlen célja e könyv kiadásával.
Marosvásárhely, 1909 márciusa
Braun Róbert.
