Eredetileg hosszabbra terveztem a könyvet, de ahogy elértem ezt a pontot a szövegben, növekvő szorongást kezdtem érezni, amit nehezen értettem meg. Azt hittem, hogy azért van, mert cél nélkül fogtam neki a könyvnek és elkezdtem elveszíteni az utamat. Ahogy a feleségem és én újraolvastuk a könyvet, világossá vált, hogy egészen jól épülnek egymásra benne a gondolatmenetek.
Az előző este elmentünk sétálni, és megbeszéltük a könyv tartalmát és formáját. Mindössze 16 hónap alatt több mint 800 podcastet készítettem, tehát meg sem közelítem azt, amikor kifogynék a témákból, amiről beszélhetnék.
Viszont amikor egy negyed évszázadon át belemélyedsz egy diszciplínába, nehéz emlékezni arra, hogy milyen is volt elkezdeni. Immár egészen biztos vagyok abban, hogy a szorongásom abból fakad, hogy egy hosszabb könyv túl nehezen emészthető lenne. Amikor desszertet szeretnél enni, öt szelet torta nem jobb, mint egy szelet.
Biztosan beszélünk még, de úgy gondolom egyelőre eleget beszéltünk.
A könyvben rejlő gondolatok meg fogják változtatni az életedet, ha gondolkodsz rajtuk és azok alapján cselekszel. A filozófia célja nem a gondolat, hanem a tett – mint ahogy a gyógyászat célja sem a kezelés, hanem az egészség.
Ezek a gondolatok immár az elmédben vannak, és sosem fognak eltűnni. Épp úgy nem leszel képes elfelejteni ezeket az igazságokat, mint azt, hogy kettő meg kettő az négy. Tehát kulcsfontosságú, hogy az utad ne érjen véget azzal, hogy elolvastad ezt a könyvet. Kulcsfontosságú, hogy a filozófia egy beszélgetés legyen az életedben – hogy beszélj ezekkel a gondolatokkal kapcsolatos élményeidről a körülötted levőkkel, legyen az bármennyire rémisztő.
Ez a könyv nem meditációra, hanem tettre hív.
Egy hamisságokkal teli világban izolálni fog az igazság, ha nem folytatsz róluk párbeszédet.
Tehát menj és éld meg az igazságot azzal, hogy kimondod az igazságot.