Praxeum esszétár
Tanulmányok, vitairatok és újrafelfedezett szövegek az egyéni szabadság, a gazdaság és az állam kérdéseiről.
Böngészés
47 találat
In: A magyar libertárius hagyomány IV.
A háború utáni politikai közvéleményt vagy ahhoz szoktatták hozzá, hogy egyes közgazdasági kérdéseket nagy, rendszeres munkákban és összehasonlító alapon tárjanak elé, vagy ahhoz, hogy rövid röpiratokat kapjon a napi politikában hirtelen fölbukkanó problémákról, mégpedig rendesen erősen kihangsúlyozott pártpolitikai agitatórius célzattal...
In: A magyar libertárius hagyomány II.
Fischer Ödön, elnök: Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Cobden Szövetség ülését megnyitom és őszinte tisztelettel köszöntöm mai előadónkat, akinek megjelenése körünkben eseményszámba megy, a régi Magyarország nagy aktívumát: Teleszky János őnagyméltóságát...
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
A gazdasági szabadelvűség A világháború nyomán támadt eszmei zűrzavarból három új nagy forradalmi irány bontakozott ki: az orosz kommunizmus, az olasz fasizmus és a német nemzeti szocializmus...
In: A magyar libertárius hagyomány II.
Abban a szinte áttekinthetetlenül nagy, főleg amerikai közgazdasági irodalomban, mely a világháború befejezte óta a szociális kérdés égető problémáival bizonyos mérsékeltséggel foglalkozik, leginkább azzal az óhajjal találkozunk, hogy a vagyon és jövedelem eloszlásában a gazdagok gazdagsága és a szegények nyomorúsága között fennálló óriási distancia kisebbed
In: De mi az a neoliberalizmus?
Mexikó elnöke, López Obrador a közelmúltban hivatalosan kikiáltozza a mexikói „neoliberális” modell végét. A szemében a „neoliberalizmus” az oka Mexikó megannyi társadalmi problémájának: a korrupt politikai rendszerétől kezdve a tényig, hogy a népesség jelentős része még mindig a szegénységi küszöb alatt él, miközben a mexikói milliárdosok egyre csak gazdago
In: Ellenpropaganda
Egy pillanatnyi libertarianizmus beköszönt a magyar szocialista fellegvárba - a "termesztést, előállítást és kereskedést" államosító, kommunista részét leszámítva : A Parlament honlapjára került fel a módosító javaslat, amit a Magyar Liberális Párt tagja, Fodor Gábor jegyez, és ami arról szól, hogy legalizálják Magyarországon a fűfogyasztást...
In: Az éghajlatváltozás és a tudományos paradigmák
Amit az előző fejezetekben láthattunk, az talán elegendő információ ahhoz, hogy valamivel árnyaltabb képet kaphassunk a klímaváltozás kérdéséről. Láthattuk, hogy a tudományos konszenzus gyakran téves tudományos paradigma védelmére kelhet, és kelt is a tudománytörténelem során; láthattuk, hogy a tudósok megronthatók, elcsábíthatja őket a pénz, a presztízs, a
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Az a négyhónapos uralom, mely mint „proletárdiktatúra” iktatódott be hazánk és nemzetünk történelmébe, amidőn gazdasági életünket összeroppantotta, ugyanakkor az időszakra vonatkozólag, melyben érvényben volt, megakasztotta és lehetetlenné tette a tudomány szabad működését is...
Hadd kezdjem a konzervatív szó két lehetséges jelentésével. Az első jelentés szerint a konzervatív olyasvalakire utal, aki általában támogatja a status quo-t, más szóval aki fenn akarja tartani az éppen fennálló törvényeket, szabályokat, erkölcsi és viselkedési előírásokat, akármilyenek legyenek is azok...
In: Ellenpropaganda
A tizenhetedik, tizennyolcadik és tizenkilencedik század egyik nagy eszmei és politikai háborúját a klasszikus liberálisok vívták a merkantilisták ellen...
A nonagresszió axióma a libertarianizmus filozófiájának tartóoszlopa. Azt állítja, egyszerűen, hogy bárki számára legális bármit tenni, amit csak szeretne, amennyiben nem kezdeményez erőszakot (vagy fenyegetőzik azzal) másvalaki személye vagy jogosan birtokolt tulajdona ellen...
In: Tőke és haladás
1927-ben Stockholmban a tíz legnagyobb adófizető jövedelme együtt 6 630 000 koronát tett, az államnak és a közösségnek fizetett adóik pedig 2 500 000 koronát, vagyis nem kevesebbet mint jövedelmük 37,7%-át...
In: Jobboldali libertarianizmus
Human Action című mesterművében Ludwig von Mises bemutatja és elmagyarázza a gazdaságelmélet teljes egészét, ahogyan az benne rejlik a cselekvés jelentésének fogalmi ismeretében és levezethető abból (valamint néhány általános, explicit módon bevezetett feltételezésből, amelyet a cselekvésnek teret adó empirikus valóságról alkottak)...
In: Tőke és haladás
Amikor a szocialisták a magántulajdonjogot támadják, akkor különösen a magánvállalkozás ellen fordulnak, mert hiszen a magántulajdon szilárdsága nélkül nemcsak a magánosok vállalkozási hajlama bénul meg megfelelő ösztönző hiányában, hanem az ez idő szerinti rendkívül sok tőkét megkívánó termelés számára is megoldhatatlan problémává válik a tőkeellátás...
In: Ellenpropaganda
A társadalomról alkotott alapvető nézetem, hogy az emberek elsöprő többsége szándékos tudatlanságba ringatja magát, hogy a gonoszt támogathassa, az egyénnek pedig nincs más választása, mint elszenvedni az erkölcsileg romlott többség demokratikus akaratát...
In: Jobboldali libertarianizmus
I Az emberi együttműködés három tényező eredménye, melyek: az emberek közötti különbségek és/vagy a természetadta termelési tényezők földrajzi eloszlása közötti különbségek; a magántulajdon (minden ember saját teste, illetve fizikai kisajátításai és birtokai feletti kizárólagos uralma) kölcsönös elismerésére alapuló munkamegosztás által elért magasabb termel
In: Bürokratitis
Március 7-én az északi főműhelyben az az eset történt, hogy a távozó munkásokat a kapuőr megmotozta, és akinél a Vasutas lapot megtalálta, attól elvette...
In: Tőke és haladás
Szocialistáink egy ideje egyre világosabban és határozottabban felvették az aktív küzdelmet a magántulajdon joga ellen. Elkerülhetetlen tehát, hogy az idei országgyűlési választásoknak lényegükben a magántulajdonjog körül való küzdelemnek kell lenniük...
In: Ellenpropaganda
Sajnálatos jelenség, hogy a szabadságról szóló megannyi beszéd közepette gyakran elveszni látszik a libertarianizmus erkölcsi alapjának megértése. Nem csak az ellenzéke és a kívülállók, hanem gyakran még a magukat libertáriusnak vallók is egyfajta „mindent szabad” filozófiának gondolják a libertárius hitvallást...
In: Ellenpropaganda
Néhány héttel ezelőtt roppant nagy kellemetlenség történt a videójáték-gyártó Blizzard Entertainment háztáján. A Hearthstone-bajnokság egyik résztvevője interjút adott a bajnokság tudósítóinak, és az interjú végén „Szabadságot Hong Kongnak, ez korunk forradalma!” felkiáltással fejezte ki a támogatását a terjeszkedő kínai hatalom ellen tüntető hongkongiak mel
In: Bürokratitis
Nem „destruktív”, nagyon is „konstruktív” oldalról hangzott el a vád a szélsőjobboldali bajkeverők ellen, hogy a kollektivizmus alapján állanak, és akármilyen korszerű formába öltöztetik is a világnézetüket: a maga valóságában vagyonelkobzás és osztozkodás az, amit hirdetnek...
In: Ellenpropaganda
Megannyi polgár nézi tehetetlen dühvel, ahogy a kormány egymás hegyére-hátára halmozza a gyomorforgató és őrült törvényeket. Érthető, hogy az ember úgy érzi magát, ahogy éreznie is kell egy államista rendszeren belül: mint jószág, akit úgy terelnek és nyírnak, akinek úgy sértik meg jogait, ahogyan gazdái kívánják...
In: Az Állam anatómiája
Mi sem fontosabb annál, hogy mindazok, akik úgy gondolják, hisznek a szabadságban, a szabad vállalkozásban és a magántulajdonban, a mindennapi életük konkrét problémáira is alkalmazzák ezeket a magasröptű általánosságokat...
In: Jobboldali libertarianizmus
„Az állam az a nagy, fiktív entitás, amely által mindenki mások kontójára akar élni. ” – Frédéric Bastiat Hadd kezdjem az állam definíciójával. Mire kell egy szervezetnek képesnek lennie ahhoz, hogy államnak minősüljön? Képesnek kell lennie elérni, hogy egy adott terület minden lakosa hozzá forduljon a végső döntéshozatalért, vagy minden lakos alá legyen ren
In: Tőke és haladás
A modern demokráciának az általános társadalmi tőkeképződés folyamatával szemben való álláspontja igen zavaros. Míg egyrészről erősen ellenséges álláspontot foglal el a tőkeképzéssel szemben, másrészről hallatlan tőkeigényeket támaszt és csak igen nehezen törődik bele abba a gondolatba, hogy a tőke korlátozott volta bármilyen mértékben is korlátozná valamenn
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
I. A háború és a közgazdaságtan A régi és mostanában megint sokat hangoztatott mondás, mely szerint „inter arma silent musae”, nem értendő szó szerint...
In: Jobboldali libertarianizmus
A libertarianizmus logikailag konzisztens szinte minden kulturális, társadalmi és vallási attitűddel vagy erkölcsi elvvel. Szigorúan logikailag a libertárius politikai tan elválasztható minden egyéb megfontolástól; logikusan lehet az ember hedonista, kicsapongó, erkölcstelen, általánosságban a vallás, de kiváltképp a kereszténység militáns ellensége – és a l
In: Az éghajlatváltozás és a tudományos paradigmák
A Le az adók 75%-ával párt elnöke, Ecsenyi Áron és a celebellenes celeb, Puzsér Róbert a minap egy asztalhoz ültek, hogy megvitassák az állam szerepét a társadalomban...
In: Tőke és haladás
A szocialisták arra irányuló törekvése, hogy rátegyék kezüket a magántőkére, végeredményben a tőkének a mai közgazdaságban betöltött szerepéről való hiányos felfogáson alapul...
In: Bürokratitis
Senki sem mondhatja rólam, hogy tormásfazékba néző ember volnék, és az események által sem engedem magamat egykönnyen letörni. De ami Mexikóban történik, az már mégiscsak sok! Angol, francia és amerikai tőkéseknek voltak ott olajkútjaik, amelyekbe – jól megszerkesztett koncessziókra támaszkodva – óriási pénzeket fektettek bele, és azután vígan zsebelték be a
