Praxeum esszétár
Tanulmányok, vitairatok és újrafelfedezett szövegek az egyéni szabadság, a gazdaság és az állam kérdéseiről.
Böngészés
37 találat
In: A magyar libertárius hagyomány IV.
Hogy Anglia politikai és gazdasági intézményeiben és intézkedéseiben nem követi mindenképp az elméletek utasítását, hogy ellenkezőleg az elméleteket gyakran kényszeríti a gyakorlati élethez alkalmazkodni, az számtalanszor és illetékes bírálók által meg volt jegyezve...
In: A magyar libertárius hagyomány III.
„A nemzetgazdászat tárgya — írja Bastiat — az ember; de nem öleli fel az egész embert. A vallásos érzelem, atyai, anyai gyöngédség, fiúi kegyelet, szeretet, barátság, honszerelem, nyájasság, szóval mindaz, ami a rokonszenv vonzó jellegét képezi, az csak az erkölcstan (morale) körébe tartozik, s így a nemzetgazdászatnak tárgyai tulajdonképpen csak a személyes
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
A gazdasági szabadelvűség A világháború nyomán támadt eszmei zűrzavarból három új nagy forradalmi irány bontakozott ki: az orosz kommunizmus, az olasz fasizmus és a német nemzeti szocializmus...
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
A céhek és a fiziokratizmus Ha az emberiség gazdasági életét vizsgáljuk, s kutatunk ama nyomok után, melyek a mai hatalmas ipar fejlődésének elsődleges stádiumait mutatják elénk, lehetetlen, hogy szemünkbe ne tűnjék az a sok mindenféle megszorítás, mely az iparral foglalkozó egyéneket a céhek keretén belül korlátozta...
In: A magyar libertárius hagyomány III.
A nagy angol gondolkodó, ki a társadalomtudományt, a szociológiát, úgy ahogy az manapság létezik, voltaképp megalkotta, A szociológia alapelvei című, több mint 2300 oldalas, három kötetes munkája végén, érdekes pillantást vet az előadottak alapján a társadalmi fejlődés jövendőjébe...
In: Az Állam anatómiája
A demagógokat már régóta ellenszenv övezi. Komolytalanok, nincs tekintélyük, nem „úriemberek. ” A szolgálataikra azonban nagy és egyre növekvő szükség van...
In: A magyar libertárius hagyomány III.
L'ancien régime et la Révolution, par Alexis de Tocqueville. Paris, M. Lévy Frères, 1856. „Nincs, — úgymond Tocqueville legújabb munkája kezdetén — nincs, a mi filozófjainkat és államférfiainkat inkább szerénységre inthetné, mint a francia forradalom; mert nem volt soha nagyobb esemény, amelynek fonalai távolabbra visszahatnak, amely inkább elő lett volna k
In: Bürokratitis
Sok szép és sok nagy dolog van a világon, és van egy legszebb és legnagyobb: gondolkodni. Még a kártékony és embertelen ideák is becsülésre és bámulatra méltóak az első forrásuknál, ahol mint isteni szikrák, gondolatok alakjában pattantak ki valakinek a megfeszített agyvelejéből...
In: A magyar libertárius hagyomány IV.
I. Ha nem csalnak a jelek, az európai társadalom nagy átalakulásnak megy elébe. Fontos eseményeket méhében hordó idők küszöbén állunk; a szellemharc, melyet a kor gondolkozói vívnak egymással, mind élesb formákat ölt; a történet kereke hallatlan gyorsasággal forog; a fejlemények óriási dimenziókat öltenek; válság válságot ér; s bizonyos neme a kínzó nyugtal
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
Ha a társadalom berendezkedésére alapul vett elveknek értékére mérvadó lenne az, hogy egy bizonyos kor mennyiben fogadja el azokat, mennyiben tekinti egyedül üdvözítőknek, amelyek mellett a társadalmi lét céljai a legbiztosabban elérhetők, akkor ma annak a társadalmi alapelvnek, amelyet liberalizmus néven ismerünk, valóban semmi értéket sem lehetne tulajdoní
In: Ellenpropaganda
A libertárius mozgalomra a legnagyobb veszélyt nem az államisták, a kommunisták, a szofisták és a demagógok, de még csak nem is a minarchisták vagy az utilitáriusok, hanem az intellektuálisan elhízott emberek jelentik...
Szóval végül apró magyarhonunkba is elérkezik a forradalom. Talán az európai országok közül az utolsóként, de a libertárius mozgalom lassan Magyarországon is kibontja a szárnyait, és itt is kezdetét veszi a szabadság, a tulajdonjogok, a kapitalizmus mellett, az államizmus, az állami beavatkozás, a fojtogató adóztatás, a papírpénz-infláció, az erőszakos újrae
In: Bürokratitis
Úgy, amint megígértem, véleményemmel együtt visszaküldtem barátomnak Neergaard könyvét. (K. von Neergaard: A 20. század feladata. A magyar kiadáshoz előszót írt Huzella Tivadar...
In: De mi az a neoliberalizmus?
A Mont Pelerin Társaság „ökomenikus” vállalkozásnak indult, ami egy tető alá hívta a klasszikus hagyomány színtiszta liberálisait és a neoliberálisokat, akik támogattak egy bizonyos fokú intervencionizmust...
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
„A szabad gondolat és a nemzeti eszme” – ezt a témát választottam előadásom tárgyául. És amidőn előadásomban a nemzeti eszméről kívánok szólni – úgy érzem –, mindnyájunk lelki szükségletének teszek eleget, amikor mindenekelőtt hódolattal emlékszem meg a magyar nemzeti eszme legfőbb képviselőjéről, Horthy Miklós kormányzó úr ő főméltóságáról, aki ma érkezett
In: Bürokratitis
Csak azért sajnálom, hogy nem fogok élni kétszáz év múlva, mert így legnagyobb bánatomra nem lesz módomban szájon vágni azt a kis tudóst, akinek a szavai már itt csengenek a fülemben, amint előadást fog tartani arról, hogy hogyne verekedtek volna a jászkun bakák és a somogyi gyerekek, illetőleg nagyapák olyan halálmegvetéssel a Doberdón, mikor jól tudták, ho
In: Bürokratitis
Viharmadarak röpködnek vijjogva Európa egén, a történelmi végzet hideg szele süvölt végig a kora tavaszi mezőkön, és a nyilvánosság bölcselői a történelem törvényszerűségéről elmélkednek...
In: Bürokratitis
A minap egy cikkemben futtában említést tettem itt dr. Molnár Kálmánnak, a pécsi egyetem tanárának német nyelven megjelent tanulmányáról, amely az úgynevezett „nemzeti állam” magasztalására íródott...
In: A liberalizmus történelme
Franciaország mellett Magyarország az államizmus nagy történelmi fellegvára Európában. Nálunk épült ki Európa legcentralizáltabb bürokratikus állama a tizenkilencedik század második felében, a huszadik században pedig mi voltunk a „legvidámabb barakk,” akik a legboldogabban tűrték a rabszolgaságukat a mindenható szocialista állam uralma alatt...
In: A magyar libertárius hagyomány III.
A XIX. századnak úgy a politikai, mint a társadalmi téren elért több nevezetes vívmánya a múlt század vége felé kiütött francia forradalomnak köszöni lételét. A francia forradalomnak előharcosai azonban nagyrészt a XVIII...
In: A magyar libertárius hagyomány III.
Politikai irodalmunkban s szónoklatainkban gyakori hivatkozás történik a külföldi intézményekre és szereplő (író-, szónok- és állam-)férfiakra; leggyakoribb az angolokra, ez alkotmányos népre, melyet annyival szívesebben vehetünk példányul magunknak, mert sok történelmi hasonlat van alkotmányos fejlődésünk s politikai szokásaink- és hajlamainkban az övékkel,
In: A magyar libertárius hagyomány III.
„1806 május 20-án születtem Londonban. Elsőszülött fia vagyok James Millnek, a „Brit-India Története” szerzőjének” — írja John Stuart Mill önéletrajzában. [Az ifjabb Mill nem volt ragyogó stiliszta...
In: Bürokratitis
Az emberiség szent könyvéből, a Bibliából azt tanultuk, hogy a legelső embervér, amely a világon kiömlött, a testvér által meggyilkolt testvér vére volt...
In: Ellenpropaganda
Mielőtt megismertem volna a libertarianizmust, a keleti gondolatvilág volt az, ami elsősorban lekötötte a figyelmemet. És a számos olvasmányom közül a legbecsesebb Lao-ce Tao Te Kingje volt...
In: Bürokratitis
A Cobden felszólítására, hogy vegyek részt azon az ankéten, amelynek a célja: meghatározni, hogy mi a jobboldaliság és mi a baloldaliság, szívesen veszek részt, ha szabad ennek a résztvevésnek abban a megállapításban is teljesedésbe mennie, hogy ennek az ankétnek meddőnek és céltalannak kell lennie...
In: Bürokratitis
„Nem hallgathatok tovább!” – kiáltotta Tolsztoj, és ezt a kiáltását címül adta egy fölséges írásának, amelyben elmondotta azt, amit már nem hallgathatott el tovább...
In: Az Állam anatómiája
A Liberty magazin 1990. januári számában Lew Rockwell közreadott egy cikket „A paleo-libertarianizmus melletti érv” címmel, ami felbolygatta a teljes libertárius világot...
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Olvastatott a m. akadémia heti ülésében, dec. 19. 1842. Svave mari magno, turbantibus aequora ventis, Ex terra magnum alterius spectare laborem. Lucretius...
In: De mi az a neoliberalizmus?
Az egyik legvádlóbb és legnegatívabb szó, ami manapság használatos a különböző „progresszív” körökben, a „neoliberalizmus”. Ha valakit „neoliberálisnak” neveznek, akkor azzal vádolják, hogy „a szegények” ellen van, hogy „a gazdagok” apologétája és olyan gazdaságpolitika támogatója, ami nagyobb gazdasági egyenlőtlenséghez fog vezetni...
In: Ellenpropaganda
március 21. -én megalakult Magyarország első szocialista kormánya, amely rövid uralma alatt véghez vitte a magyar szabadság és a tulajdonjogok ellen elkövetett legnagyobb méretű támadást, amelyet a magyar történelem békeidőben egészen addig valaha látott...
