A reklám és a szükségletek
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
Le superflu chose très nécessaire. (Voltaire-Pinto. ) A kultúra haladásának egyik legcsalhatatlanabb fokmérője a szükségletek sokfélesége, számuk végtelen sorozata...
Praxeum esszétár
Tanulmányok, vitairatok és újrafelfedezett szövegek az egyéni szabadság, a gazdaság és az állam kérdéseiről.
Böngészés
33 találat
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
Le superflu chose très nécessaire. (Voltaire-Pinto. ) A kultúra haladásának egyik legcsalhatatlanabb fokmérője a szükségletek sokfélesége, számuk végtelen sorozata...
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
Az ipari numerus claususról egyre több szó esik mostanában. . . Az ipari numerus clausus fogalma Magyarországon nem új. Egészen kivételes esetekben eddig is módjában állt a kormánynak, hogy a maga kincstári részesedésének, vagy a fennálló iparnak védelmére, a végletekig megnehezítse az új alapításokat...
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
A céhek és a fiziokratizmus Ha az emberiség gazdasági életét vizsgáljuk, s kutatunk ama nyomok után, melyek a mai hatalmas ipar fejlődésének elsődleges stádiumait mutatják elénk, lehetetlen, hogy szemünkbe ne tűnjék az a sok mindenféle megszorítás, mely az iparral foglalkozó egyéneket a céhek keretén belül korlátozta...
In: Tótágast
Nem egészen úgy van az, kereskedelemügyi miniszter úr kérem, hogy hiszen csak az a fontos, hogy akinek autótaxira van szüksége, az rögtön kapjon is kocsit és a többi őt nem érdekli...
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Vázolni óhajtjuk élete menetét, kiemelni jellemének azon vonásait, melyek őt kiválóan érdemessé teszik arra, hogy vele foglalkozzunk. Bővebben méltányoljuk az ipar felszabadítására irányuló kezdeményezéseit s nyomozni fogjuk ezeknek egészen hozzánk lenyúló fontosságát...
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
Halasi-Fischer Ödön elnök bevezetője Hölgyeim és Uraim, Amerikát Kolumbusz óta meglehetősen sokan felfedezték már Európában, de kétségtelen, hogy még mindig sok fölfedezni való maradt ott...
In: Szabadság és tulajdon
Közkeletű nézet manapság, hogy a közelmúlt gazdasági válsága a kapitalizmus végét jelenti. A kapitalizmus állítólag megbukott - bebizonyosodott, hogy képtelen megoldani a gazdasági problémákat, így az emberiségnek – ha fenn szeretne maradni - nem maradt más választása, mint átállni a tervutasításos gazdaságra, a szocializmusra...
In: A magyar libertárius hagyomány IV.
A képesítés követelése — öngyilkosság Írta: Dési Géza dr. országgyűlési képviselő Miskolcon tartották meg legutóbb a Miskolci Hét keretében a kereskedők országos kongresszusát, amelyen tudvalevően a kereskedői képesítés mellett döntöttek...
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
A reklám célja, hogy azokat a szükségleteket, amelyeknek kielégítésére üzleti tevékenységünket berendeztük, mennél szélesebb körben propagáljuk, hogy új szükségleteket keltsünk, amelyek üzleti érvényesülésünket elősegítik...
In: Szabadság és tulajdon
A szocializmus és a kommunizmus minden irányzatának alapvető dogmája az, hogy a piacgazdaság, vagyis a kapitalizmus egy olyan rendszer, amely károsítja az emberek túlnyomó többségének létfontosságú érdekeit, kizárólag egy maroknyi megrögzött individualista kisebbség javára...
In: Tőke és haladás
Amikor a szocialisták a magántulajdonjogot támadják, akkor különösen a magánvállalkozás ellen fordulnak, mert hiszen a magántulajdon szilárdsága nélkül nemcsak a magánosok vállalkozási hajlama bénul meg megfelelő ösztönző hiányában, hanem az ez idő szerinti rendkívül sok tőkét megkívánó termelés számára is megoldhatatlan problémává válik a tőkeellátás...
In: Ellenpropaganda
Kedves magyar emberek, akik teljes komolysággal úgy hiszik, hogy a multik kizsákmányolják az országot, a tőkések a nép ellenségei, a magyar dolgozó pedig bérrabszolga az elnyomó kapitalista berendezkedésben. Beszélnünk kell...
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
A modern reklám története néhány évtizedre tekinthet csak vissza és egy fél évszázaddal ezelőtt még — különösen nálunk — csak a legprimitívebb formáival találkozunk...
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
A reklám végső célja, hogy az üzem tiszta nyereségét növelje. Minden reklám, amely ezt a célt nem éri el, káros üzemköltség. Ezért a leglényegesebb kérdése a reklámozónak, hogy vajon a reklámra költött összegek meghozták-e gyümölcsüket...
In: Szabadság és tulajdon
A fogyasztó nem mindentudó. Nem tudja, honnan szerezheti be a legolcsóbban azt, amit keres. Gyakran azt sem tudja, melyik árucikk vagy szolgáltatás a legalkalmasabb arra, hogy a lehető leghatékonyabban enyhítse azt a kellemetlenséget, amelytől meg akar szabadulni...
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
A reklám a modern üzleti életnek integráns része, és így adminisztrációjára nézve ugyanazok a szabályok mértékadók, mint az üzleti élet bármely más vonatkozására...
In: Jobboldali libertarianizmus
I A legalapvetőbb értelemben mindannyian, minden cselekedetünkkel, mindig és kivétel nélkül nyereségűző vállalkozók vagyunk. Amikor cselekszünk, valami fizikai eszközt (jószágként értékelt dolgokat) – minimum testünket és annak állóhelyét, de a legtöbb esetben további „külső” dolgokat – használunk, hogy megváltoztassuk az események „természetes” menetét (az
In: A magyar libertárius hagyomány V.
I. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt évek folyamán száz és százféle okot hoztak fel arra, hogy a szinte elviselhetetlen gazdasági világkrízis miért következett be és annak miért kellett bekövetkeznie...
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
— Polémia Fenyő Miksával — Nagy tisztesség rám, hogy az ipari numerus clausus kérdésében Fenyő Miksa összemérte velem pengéjét. Nemesebb veretű ellenféllel még nem állottam szemben...
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
Az ipartörvény-tervezet megvitatására összehívott népes értekezlet majdnem keresztülsiklott a képesítés kérdésén, azon a nagy és a jövő generációk működésére oly fontos elvi kérdésen, melyet röviden az iparszabadság szóval jelezhetünk...
In: Bürokratitis
Éppen elolvastam Pest vármegye alispánjának okos jelentését, és elméláztam a jelentésnek azon a részén, amely arról szól, hogy az iparban és a kereskedelemben még mindig nem erősödött meg a javulás tudata, aminek az egyik oka, hogy a megnövekedett adóterhek miatt a kereskedő és iparos jövedelme még ma sem közelíti meg a válság kitörése előtti színvonalat...
Ó, a felsőoktatás! Talán nem én voltam az egyetlen, akit középiskolás korában - főleg a legvégső évben - a szülők, a tanárok illetve a kortársak könyörtelenül azzal ostromoltak, hogy a felsőoktatás mennyire felsőbbrendű választás az összes többi alternatívával szemben...
A tőkés vállalkozó egy bizonyos célt szem előtt tartva tevékenykedik: pénzbeli profit megszerzésének érdekében. Megtakarít, vagy megtakarított pénzt kölcsönöz, munkaerőt bérel fel, nyersanyagokat, termelési eszközöket és földet vásárol vagy bérel...
In: Ellenpropaganda
Megőrült volna a világ? Mindig is őrült volt. Most csupán kiélheti az őrületeit. A világjárvány azt mutatja meg a számunkra, hogy – egy statisztikailag elhanyagolható kisebbséget leszámítva – mindenkiben megbújik a totalitárius fasiszta és csupán az alkalomra vár, hogy a felszínre törjön...
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Fischer Ödön elnök megnyitója Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Cobden Szövetség ülését megnyitom és melegen üdvözlöm mai előadónkat, Stern Samu őméltóságát...
In: Tótágast
Hölgyeim és uraim, van-e róla tudomásuk, hogy Magyarország kereskedői között komoly vita folyik a fölött, hogy a kereskedői pályát képesítéshez kössék? Az eddigi „szabadság” megszüntetésének komoly pártja és sok kitűnő szószólója van, akik közül egyik-másik bámulatra méltó éleselméjűséggel kardoskodik a képesítés mellett és valóságos lenézéssel tekint alá ar
In: A magyar libertárius hagyomány VIII.
Horváth István, az OMKE főtitkára volt a vidéki kereskedelmi testületek III. országos értekezletén annak a fontos kérdésnek előadója, hogy képesítéshez köttessék-e a kereskedelem, vagy sem...
In: Bürokratitis
Senki sem mondhatja rólam, hogy tormásfazékba néző ember volnék, és az események által sem engedem magamat egykönnyen letörni. De ami Mexikóban történik, az már mégiscsak sok! Angol, francia és amerikai tőkéseknek voltak ott olajkútjaik, amelyekbe – jól megszerkesztett koncessziókra támaszkodva – óriási pénzeket fektettek bele, és azután vígan zsebelték be a
In: Szabadság és tulajdon
I. A tizennyolcadik század végén a szabadságnak két különböző felfogása uralkodott; mindkettő eltér attól, amit ma értünk a szabadság fogalma alatt. Az első e felfogások közül tisztán akadémiai volt, amely semmilyen formában nem befolyásolta a politikai ügyek lebonyolítását...
In: Tőke és haladás
A szocializmus lényege a harc a magánvállalkozás és a magántulajdonjog ellen. A szocializmus ennek következtében az ezekre a tényezőkre alapított társadalmi rend megsemmisítésére törekszik...

































































