Praxeum esszétár
Tanulmányok, vitairatok és újrafelfedezett szövegek az egyéni szabadság, a gazdaság és az állam kérdéseiről.
Böngészés
45 találat
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
Magyarországon a tizenkilencedik század harmadik évtizedében indult meg az a reformmozgalom, mely a származáshoz fűzött ősi kiváltság helyébe az emberi jogot, a politikai szabadságot, az állampolgári egyenlőséget iktatta...
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Vázolni óhajtjuk élete menetét, kiemelni jellemének azon vonásait, melyek őt kiválóan érdemessé teszik arra, hogy vele foglalkozzunk. Bővebben méltányoljuk az ipar felszabadítására irányuló kezdeményezéseit s nyomozni fogjuk ezeknek egészen hozzánk lenyúló fontosságát...
In: Az éghajlatváltozás és a tudományos paradigmák
Minden érdeklődő találkozott már a konszenzusra való hivatkozással, amikor a globális klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre kerül a sor. A kutatók elsöprő többsége egyetért bizonyos alapvető állításokban a témával kapcsolatban, mondják, és néhányan egészen odáig is elmennek, hogy összeesküvéshívőnek vagy tudománytagadónak bélyegzik azokat, akik vitatni mer
In: Tótágast
Egy igazi államtitkár van az élén annak a bizottságnak, amelyről azt olvastuk, hogy Olaszországot utazza, mivelhogy közvetlen közelből akarja tanulmányozni a fasiszta-berendezkedést...
In: Egalitarizmus mint lázadás a természet ellen
E téma kapcsán létfontosságú cikkében Karl Hess az igazi libertárius mozgalomra helyesen „forradalmi” mozgalomként hivatkozik. Ez felveti, hogy igen kevés amerikai érti a „forradalom” szó valódi jelentését...
In: Az éghajlatváltozás és a tudományos paradigmák
Ha felkeressük a NASA weblapját és meglátogatjuk a globális hőmérséklet-változással kapcsolatos oldalt, az a grafikon és információ fogad minket, amivel az érdeklődő megannyi helyen találkozhat...
In: A magyar libertárius hagyomány III.
L'ancien régime et la Révolution, par Alexis de Tocqueville. Paris, M. Lévy Frères, 1856. „Nincs, — úgymond Tocqueville legújabb munkája kezdetén — nincs, a mi filozófjainkat és államférfiainkat inkább szerénységre inthetné, mint a francia forradalom; mert nem volt soha nagyobb esemény, amelynek fonalai távolabbra visszahatnak, amely inkább elő lett volna k
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
A legutóbb lefolyt választások alatt és azokat követőleg, közvetlenül az országgyűlés megnyitása után, mit sem hallottunk gyakrabban emlegetni, mint a liberalizmust...
In: A nők védelmében
I. A betegség, amitől a világ elsősorban szenved – legalábbis politikai értelemben – az, hogy az államai túlontúl erősek. Ez egy vissza-visszatérő dögvész a civilizáció hajnala óta...
In: Az éghajlatváltozás és a tudományos paradigmák
Tudományos módszernek nevezik a természettudományok empirikus módszertanát, amellyel a kutató felfedezheti az igazságot az érzéki világ jelenségeinek természetéről az előítéletek, délibábok, tévutak és csalfa intuíciók sűrűjében...
In: Az éghajlatváltozás és a tudományos paradigmák
Amit az előző fejezetekben láthattunk, az talán elegendő információ ahhoz, hogy valamivel árnyaltabb képet kaphassunk a klímaváltozás kérdéséről. Láthattuk, hogy a tudományos konszenzus gyakran téves tudományos paradigma védelmére kelhet, és kelt is a tudománytörténelem során; láthattuk, hogy a tudósok megronthatók, elcsábíthatja őket a pénz, a presztízs, a
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Az a négyhónapos uralom, mely mint „proletárdiktatúra” iktatódott be hazánk és nemzetünk történelmébe, amidőn gazdasági életünket összeroppantotta, ugyanakkor az időszakra vonatkozólag, melyben érvényben volt, megakasztotta és lehetetlenné tette a tudomány szabad működését is...
In: Ellenpropaganda
A libertárius mozgalomra a legnagyobb veszélyt nem az államisták, a kommunisták, a szofisták és a demagógok, de még csak nem is a minarchisták vagy az utilitáriusok, hanem az intellektuálisan elhízott emberek jelentik...
A múlt század politikai írói sokat foglalkoztak a demokráciát fenyegető veszedelmekkel. Rámutattak arra, hogy az államhatalom kiterjesztése szükségképpen azzal jár, hogy megnövekszik a hatalma és befolyása a hivatalnok-osztálynak, amely a törvények és rendeletek végrehajtásával van megbízva...
In: Ellenpropaganda
Albert Jay Nock és Murray Rothbard nyomdokain haladva az emberi történelem központi jelentőségű motívumának a Hatalom és a Szabadság időtlen háborúját látom; a szakadatlan küzdelmet az állami hatalom és a társadalmi hatalom között: Mint ahogyan az emberek közötti két elemi és kölcsönösen kizárólagos kapcsolat a békés együttműködés vagy az erőszakos kizsákmán
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
Drezdában gyűlést tartanak az antiszemiták. A kongresszuson képviselve van Németország, Ausztria–Magyarország, Oroszország. Minden állam, ahol zsidókérdés van. Beszédeket, felolvasásokat tartanak a zsidók ellen...
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
„A szabad gondolat és a nemzeti eszme” – ezt a témát választottam előadásom tárgyául. És amidőn előadásomban a nemzeti eszméről kívánok szólni – úgy érzem –, mindnyájunk lelki szükségletének teszek eleget, amikor mindenekelőtt hódolattal emlékszem meg a magyar nemzeti eszme legfőbb képviselőjéről, Horthy Miklós kormányzó úr ő főméltóságáról, aki ma érkezett
In: A nők védelmében
Minden alkalommal, amikor egy rendőrtiszt az amerikai törvény által ráruházott jogos és rettenetes hatalmának gyakorlása során koponyarepedésben részesít egy őrizete alatt álló polgárt vérzéssel, sokkal, kómával és halállal, felhangzik egy gyenge, falzett tiltakozás az emberi szabadság szakértői részéről...
In: A nők védelmében
Lényegében minden állam egy összeesküvés a felsőbbrendű ember ellen: egyetlen örökös célja, hogy megrendszabályozza és megnyomorítsa őt. Ha arisztokratikus, akkor arra törekszik, hogy védelmezze az embert, aki csak a törvény szerint felsőbbrendű attól, aki ténylegesen az; ha demokratikus, akkor arra törekszik, hogy mindkettőtől védelmezze az embert, aki mind
In: A nők védelmében
Az éppen uralkodó politikaelméletek támogatói minden korszakban azzal próbálják magasztalni azt, hogy azonosítják a kor embereinek éppen legerősebb vágyával. A monarchia korában a monarchiát a hit védelmezőjeként ábrázolták...
In: Az Állam és határai
Ez a büszke függetlenség nem kis ideig tartott. Amikor a germán letelepedett a tartományokban, melyeket átengedett neki a birodalmi erőtlenség, saját képzelete szerint átalakította tulajdonát, s oly szabaddá akarta tenni, mint önmaga volt...
In: A liberalizmus történelme
Franciaország mellett Magyarország az államizmus nagy történelmi fellegvára Európában. Nálunk épült ki Európa legcentralizáltabb bürokratikus állama a tizenkilencedik század második felében, a huszadik században pedig mi voltunk a „legvidámabb barakk,” akik a legboldogabban tűrték a rabszolgaságukat a mindenható szocialista állam uralma alatt...
A szerkesztő előszava A magyar szabadság céljából fontosnak tartom felkutatni és újjáéleszteni a szabadságelvű hagyomány régi magyar képviselőit és kiadványait. Persze a régieket fenntartásokkal kell olvasni...
Április 24. -én leplezték le ünnepélyesen Frédéric Bastiat emlékszobrát a francia Mugronban. Ez alkalommal Léon Say [Jean-Baptiste Say unokája] nagy érdekű emlékbeszédet mondott, melyből közöljük a következőket...
In: Az Állam anatómiája
Mind tudjuk, hogy a despotikus, központosító Szovjetunió bukása óta az egykor elnyomott nemzetiségek egymás után emelkednek fel, hogy követeljék, és gyakran el is nyerjék az etnikai igazságot...
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Az északi szél dühe végigszáguld a kalabriai hegyeken, meg-megrázza a földet és a sík Apulia térségein kavarogva port vág az út vándora és a föld lakója szemébe — így jellemzi III. Ince pápa VI. Henrik német császár uralmát...
Ha a közügyek felszíne mögé tekintünk, egy alapvető tényt fedezhetünk fel - nevezetesen a hatalom nagy újraelosztását a társadalom és az Állam között. Ez az, ami igazán fontos és érdekes annak, aki a civilizációt tanulmányozza...
In: Bürokratitis
Mindig kárba veszett idő és fáradság, amit arra a meditációra, fejtegetésre vagy vitatkozásra fordítunk, hogy a diktatúra alkalmasabb formája-e az emberek kormányzásának, avagy pedig az alkotmányos parlamentarizmus...
Évtizedeken át minden klasszikus liberális, sőt, a legelkötelezettebb republikánus szívében is előkelő helyet foglalt el a Habsburg-ház. A Habsburg-ház volt az utolsó multinacionális monarchia, ami még dacolt a szociáldemokrata támadással - amíg Woodrow Wilson mániákus világháborúja kegyetlenül el nem pusztította...
In: Társadalomelméleti értekezések
A főnök nélküli törzseknél, valamint az olyanoknál, melyeknél a főnökség nem állandó, illetve mint az olyan népeknél, melyeknél a főnökség némileg ugyan meg van állapítva, de nem eléggé szilárd, az ajándékozás nem igen változik állandó szokássá...
