Praxeum esszétár
Tanulmányok, vitairatok és újrafelfedezett szövegek az egyéni szabadság, a gazdaság és az állam kérdéseiről.
Böngészés
10 találat
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
A gazdasági szabadelvűség A világháború nyomán támadt eszmei zűrzavarból három új nagy forradalmi irány bontakozott ki: az orosz kommunizmus, az olasz fasizmus és a német nemzeti szocializmus...
In: A magyar libertárius hagyomány V.
Hjalmar Schacht lemondásáról beszélnek. Gerincét veszítené el a német jegybank, amely, ha nem is veszítette el, de amelynek tárcáiban és trezorjaiban csunyán leapadtak a devizakészletek...
Fajunk hajszálnyival, talán csak a véletlennek köszönhetően élte túl legvéresebb száz évét, a huszadik századot. Erről a tényről alig veszünk tudomást mindennapjainkban, mint ahogy az akkor élő emberek sem vettek tudomást a feléjük tornyosuló hóhérról...
In: Tótágast
Ha a mi sajtónk — sajtónknak az a része, amelynek a léte abban az órában lehetetlenné volna téve, mihelyt Németország sorsára jutna társadalmunk — olykor-olykor szóvá teszi a németországi zsidók dolgait, mindig a humanizmus és a liberalizmus hangjait üti meg...
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
Nem először olvasom, hogy ezentúl nem felülről, hanem csak alulról. Ez volna a nagy különbség a tegnap és a holnap között, mely már mára vált. Az értelme? Az volna, hogy eddig a felül levők határozták el, mi kell az alul levőknek, ezentúl ezektől kell megtudni, mit kell csinálni...
In: Bürokratitis
Mindig kárba veszett idő és fáradság, amit arra a meditációra, fejtegetésre vagy vitatkozásra fordítunk, hogy a diktatúra alkalmasabb formája-e az emberek kormányzásának, avagy pedig az alkotmányos parlamentarizmus...
In: Bürokratitis
Milyen szerények lettünk! Csak a szerencsétlenség tudja ilyen szerényekké tenni az embereket. Kétezernégyszáz éve, hogy Szókratész imigyen szólott: „A mindennapi véleménykicserélés a legfőbb java az embernek...
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
Egy magát tudatlannak valló olvasónk kérdi tőlem: mi az az ideológia, amely szóval annyiszor találkozik, és nincs tisztában a jelentésével. Bennem pedig azt a tanult úriembert tiszteli, aki tisztában van vele...
Ma csupán az a célom, hogy megfogalmazzak két fő érvet: (1) hogy bemutassam, miért volt a náci Németország szocialista nem pedig kapitalista állam; és (2) hogy bemutassam, miért szükséges a szocializmushoz – a termelési tényezők állami tulajdonlására alapuló gazdasági rendszerhez – totalitárius diktatúra...
In: A magyar libertárius hagyomány VI.
Komoly nacionalista írással állván szóba, előre kell bocsátanom: ha nyilas részről hallanák, becsületsértés lenne, de innen mondva a legnagyobb tisztelet megadása a kijelentés: ennél szabadelvűbb felfogás alig nyilatkozott még meg...
