Madarassy-Beck Gyula dr. báró, a Magyar Kereskedelmi Csarnok elnöke ma a Magyar Cobden Szövetségben Tudatos, öntudatlan és tudatlan államszocializmus címmel előadást tartott, amelyet nagy és előkelő közönség hallgatott végig.
Madarassy-Beck Gyula dr. báró előadásában elméleti deduktív szempontból és induktíve vizsgálta a hatósági üzemek kérdését és részletes áttekintést nyújtott a jelenleg Magyarországon működő hatósági üzemekről, szövetkezetekről és az államnak egyéb gazdasági érdekeltségeiről, majd így folytatta:
Tudatos volt a politikában az állam centrális hatalmának gazdasági fokozására irányuló tendencia. Tudatos az öncélúvá vált bürokráciának expanzív terjeszkedése. Tudatos volt a kereskedelemellenes politika, amely az ország eminens érdekeinek félreismerésével időközönként egyenesen egy pusztló rendszerré vált és amelynek csökevényei még ma sem küszöbölhetők ki.
Viszont öntudatlan volt ennek a politikának az a lényeges jellemvonása, hogy tartalmilag egyenesen szociáldemokrata politika. Ebben az országban a kormány elősegít egy olyan gazdasági rendszert, amely a szociáldemokrácia programjának teljesen megfelel. Megfelelhet azért, mert a hatósági gazdálkodás, mint a kapitalisztikus világrend áttörése, elveiket szükségszerűen fedi, de azért is, mert ez a rendszer, ami szintén csak nekik lehet kedves, a kapitalizmus erejének gyengítéséhez, hatóerejének paralizálásához kell hogy vezessen.
Végül tudatlan ez a politika, mert működésének országos jelentőségű végzetes következményeiről, amelyre az imént ráutaltam, fogalma sem lehet. Tudatlan, mert ha erről nem volnék meggyőződve, ezt a szót egyetlen másik szóval helyettesíthetném, azzal, hogy bűnös. Mert ez a politika oda vezet, hogy az öt év alatti irtózatosan felduzzadt magyar budget kiadási oldalának több mint 53 százaléka személyes kiadás. A város személyes budgetje már távolról sem ad tiszta képet, mert hiszen a részvénytársasági formák értékes fedőlapjai alatt rengeteg további hivatalnoki terhek lappanganak.
A hatósági üzemek, az álszövetkezeteknek leépítési kritériuma, hogy csak azok az üzemek szüntetendők meg, amelyek önmagukat nem képesek fentartani. Szabad-e fenntartani olyan hatósági üzemeket, amelyek üggyel-bajjal, nyílt vagy titkos támogatással, mérlegtechnikai akrobatamutatványokkal fenntartják magukat, és amellett versenyükkel belegázolnak a gazdasági élet egészséges működésébe. A kritérium az, hogy ebben a lerongyolt gazdasági életben, amelynek helyzete napról-napra kritikusabbá válik, amelyben gazdasági exisztenciák úgy hullanak el, mint a gépfegyvertűzben a csapatok, egyetlenegy állami vagy hatósági üzem nem tartható fenn, amelynek versenye a gazdasági élet károsodását jelenti.
Ha komolyan akarunk gazdaságpolitikáról beszélni, ehhez a kérdéshez könyörtelen és kíméletet nem ismerő kézzel kell végre hozzányúlni. A kritikus magyar helyzetben, amikor ha a lejtőn tovább csúszunk, az összeomlás elkerülhetetlen, véget kell vetni azoknak az ötletszerű kisded kuruzslási kísérleteknek, amelyek komoly és tervszerű segítség nélkül folyton újabb és újabb tőkéket absorbeálnak, amelyeknek mindig ad hoc jellege van és amelynek homlokára van írva, hogy: ut aliquid fecisse videamur.
A mezőgazdasági probléma komoly és céltudatos gyógyítása mellett megélhetésünk legégetőbb kérdése, a hatósági üzemek pusztításának megszüntetése.
Madarassy-Beck Gyula dr. báró mélyenszántó előadásáért, amelyet gyakran szakított meg a hallgatóság tetszésnyilvánítása, Halasi-Fischer Ödön, a Magyar Cobden Szövetség elnöke, mondott köszönetet