etika

A szent háború Azt a tényt, hogy a szesztilalom az elnyomás és az igazságtalanság hosszú listájával jár – hogy megjutalmazza a legalantasabb kémkedést, könnyű megélhetést biztosít a hivatásos gazemberek egész hordájának, sok ezer tisztességes embert tesz a legrosszabb zsarolás áldozatává, megsérti az otthon elméleti szentségét, valamint keserű és könyörtelen ellenségeskedést szít – ezt a tényt most a tilalom örökösen reménykedő ellenségei használják érvként arra, hogy miért kellene felhagyni ezzel az egész gusztustalan hadjárattal...

Ennek a cikknek a címe túlságosan széles körű. Egy magazin határain belül egyetlen ember sem volna képes teljes, vagy akár fair képet adni a krédójáról. Csupán néhány megjegyzésre kell korlátoznom magam...

Kétségtelen, hogy a demokrácia mint politikaelmélet iránti ellenszenvem, mint az összes többi emberi előítélet, egy belső hiányosságból, hibából fakad, ami sokkal kevésbé az elméletben keresendő, mint bennem...

I A legalapvetőbb értelemben mindannyian, minden cselekedetünkkel, mindig és kivétel nélkül nyereségűző vállalkozók vagyunk. Amikor cselekszünk, valami fizikai eszközt (jószágként értékelt dolgokat) – minimum testünket és annak állóhelyét, de a legtöbb esetben további „külső” dolgokat – használunk, hogy megváltoztassuk az események „természetes” menetét (az események menetét, aminek megtörténtére számítunk, ha másképpen cselekednénk), hogy elérjünk valami magasabbra értékelt jövőbeli állapotot...

A politikai közgazdászok között az egyik legáltalánosabban elfogadott tétel a következő: Minden monopólium rossz a fogyasztók nézőpontjából. A monopólium klasszikus értelemben egy exkluzív kiváltság, amit egy árucikk vagy szolgáltatás egyetlen termelőjének biztosítanak, azaz a szabad belépés hiánya egy bizonyos termelési ágazatba...

Ha valaki tisztességtelennek vagy hazugnak nevezne, nagyon megbántana. De ha azt mondaná rólam, hogy hazafiatlan vagyok, az nem hatna meg. „Hogyan, hát nem szereted a hazádat?” Olyan kérdés ez, amire nem lehet egy lélegzet alatt válaszolni...

Ha a mi sajtónk — sajtónknak az a része, amelynek a léte abban az órában lehetetlenné volna téve, mihelyt Németország sorsára jutna társadalmunk — olykor-olykor szóvá teszi a németországi zsidók dolgait, mindig a humanizmus és a liberalizmus hangjait üti meg...

Én nem tudom, igaz-e, amit a minapában meghalt Unamunóról írtak, hogy eleinte Francóhoz állt, de azután elpártolt tőle, sőt lemondott az egyetemi rektorságáról is, mert amikor Franco egyik generálisával a felkelők győzelmi céljáról beszélgetett, az olyan kijelentést tett, hogy a katalánokat és a baszkokat ki kell irtani...

Nem valami sok jóhiszeműség csendül ki az egész világ úgynevezett „jobboldali” sajtójának azokból a tudósításaiból, amelyek megtagadva állítólagos világnézetüket, nem a boldogság hangján, hanem leplezetlen kárörömmel közlik, hogy a szovjet visszahelyezi a vallást a jogaiba, hogy megengedi, ami eddig tiltva volt, a harangozást és e végből harangok gyártását és fölszerelését...

Egyházjogból Antalra számítani és Kovácshoz kerülni valóságos kis főnyeremény volt negyven évvel ezelőtt a budapesti egyetemen. Ezt a főnyereményt én is megütöttem, de nem sokra értékeltem, mert rettenetesen el voltam készülve Antalhoz...

Sok mindenféle fajtájú hősiességről hallunk és olvasunk mostanában, amióta a hősiességnek ez a véres szezonja ránk virradt, de valamennyi eddig hallott és olvasott hőst felülmúlja hősiesség dolgában az én Mihály barátom...

Egy magát tudatlannak valló olvasónk kérdi tőlem: mi az az ideológia, amely szóval annyiszor találkozik, és nincs tisztában a jelentésével. Bennem pedig azt a tanult úriembert tiszteli, aki tisztában van vele...

Christopher Ratte – a Michigani egyetem klasszikus tanszékének professzora – a közelmúltban börtöntöltelék lett, fiát pedig elragadták tőle, mindezt a gyermek az apja elleni védelmének a nevében...

Egyáltalán miért legyen valaki libertárius? Ez alatt azt értjük, mi értelme van az egésznek? Miért vesse magát az ember az egyéni szabadság elve és célja melletti mély és életre szóló elköteleződésbe? Hiszen az efféle elköteleződés napjaink nagyrészt szabadság nélküli világában elkerülhetetlenül a status quo-val szembeni radikális ellentétet és az attól való elidegenedést jelenti, mely éppoly elkerülhetetlenül számos áldozattal jár pénz és presztízs tekintetében...

A mentális egészség - a biológiailag helyes mentális működés - mércéje ugyanaz, mint a fizikai egészségé: az egyén túlélése és jóléte. Az elme olyan mértékben egészséges, amennyire működési metódusa lehetővé teszi, hogy olyan mértékű irányítást nyújtson az egyénnek a valóság felett, amelyet életének támogatása és elősegítése megkíván...

Játsszunk el a gondolattal, mi történne egy állam nélküli társadalomban egy nemi erőszaktevővel. Minden általános DRO-szerződés magában foglalná a "nemi erőszak elleni biztosítást," hiszen a DRO-k szeretnék elkerülni az egyik vásárlójuknál felmerülő orvosi, pszichológiai és jövedelmi költségeket...

Mindenkit nagyra értékelek, aki már ilyen régóta részt vesz ebben a beszélgetésben. Most tehát szeretnék letisztult választ adni a kérdésre, amelyet talán a leggyakrabban tesznek fel nekem, és amely így szól: Mit tehetek? Ha szeretnék változtatni a világon, ha meg szeretném menteni a világot, ha szeretném egy jobb hellyé tenni – mit tehetek? Elhintettem a választ erre a kérdésre a videóim és a podcasteim ezreiben - mint kissé köves talajra ejtett magvakat - most pedig mindet össze fogom szedni és eléd fogom tárni...

Egy láthatatlan holokauszt zajlik körülöttünk. Ahogyan a kommunisták a gazdagokat és a középosztályt, ahogyan a német nemzeti szocialisták a zsidókat, úgy a mi demokratikus rendünk is egy társadalmi csoport dehumanizálását, kitaszítását, szisztematikus és intézményesített jogfosztását és lemészárlását folytatja...

A társadalomról alkotott alapvető nézetem, hogy az emberek elsöprő többsége szándékos tudatlanságba ringatja magát, hogy a gonoszt támogathassa, az egyénnek pedig nincs más választása, mint elszenvedni az erkölcsileg romlott többség demokratikus akaratát...

Blogján Deliága Éva gyermekpszichológus kiválóan demonstrálja, miként reprodukálja önmagát a gyermekkori trauma: Mostanában szárnyra kaptak olyan hírek, hogy rosszat tesznek azzal a szülők, ha a Mikulással hitegetik gyermeküket, hiszen milyen szörnyű csalódás lesz majd a gyermeknek, ha rádöbben a nyers valóságra...

Néhány héttel ezelőtt roppant nagy kellemetlenség történt a videójáték-gyártó Blizzard Entertainment háztáján. A Hearthstone-bajnokság egyik résztvevője interjút adott a bajnokság tudósítóinak, és az interjú végén „Szabadságot Hong Kongnak, ez korunk forradalma!” felkiáltással fejezte ki a támogatását a terjeszkedő kínai hatalom ellen tüntető hongkongiak mellett...

A mitológiák alapját olyan motívumok képezik, amelyek - Carl Gustav Jung szavaival élve - a kollektív tudattalanból származnak. Ez azt jelenti, hogy ezek a motívumok nem egyéniek, hanem egyetemesen fellelhetőek minden emberi kultúrában...