Esti Kurir: A magyar kereskedelem a legsúlyosabb óráit éli — állapították meg az OMKE közgyűlésén

Vasárnap délelőtt tartották meg az OMKE¹ XXVIII. évi közgyűlését a Lloyd zsúfolásig megtelt termében. Több mint ezer kereskedő gyűlt össze, hogy nyomatékot adjon azoknak a határozati javaslatoknak, amelyekben a gyűlés feltárta a magyar kereskedelem sérelmeit. A közgyűlésen megjelent a kereskedelmi színe-java, hogy tüntessen a kereskedelmi sérelmek mellett. Megjelent Kenéz Béla kereskedelmi miniszter is.

Sándor Pál elnök üdvözölte a közgyűlés vendégeit és az OMKE megjelent tagjait. Majd felkérte Magyar Bertalan alelnököt, hogy a kereskedelmi miniszter előtt ismertesse a kereskedelem legfontosabb kívánságait.

Magyar Bertalan elsősorban arra mutatott rá, hogy a magyar kereskedelem legsúlyosabb óráit éli. Nagymúltú cégek omlanak össze és elsőrangu nagy kereskedelmi házak élnek a kényszerű leépitéssel, a kisegzisztenciák ezrei pusztulnak el. A kereskedelem nem mulaszthatja el rámutatni arra, hogy nem jutottunk volna ebbe a helyzetbe, ha illetékes helyen figyelembe vették volna azokat az előterjesztéseket és javaslatokat, amelyeket a kereskedelem gyűlésein hoztak. A jelen közgyűlésen nem kevesebb mint 23 határozati javaslat kerül letárgyalásra. A kereskedelem kívánságai:

a közüzemek leépítése a szövetkezetek összeférhetetlenségének és egyoldalú támogatásának megszüntetése, devizapolitikának megváltoztatása, a kereskedelmi hitelellátás biztosítása és annak reorganizációja, az adókívánságok meghallgatása, az új jövedelemadónemek hatályon kívül helyezése, az adóhátralékok revíziója, a forgalmiadó fázisrendszerének minden cikkre való kiterjesztése,² a termelési fázisadó életbeléptetésével kapcsolatban a raktárkészletek kulcsának 3 százalékban megállapítása, stb.

Kenéz Béla kereskedelmi miniszter beszélt ezután. Átérzi — úgymond — a kereskedelem bajait és azokon lehetőleg gyorsan akar segíteni. A kereskedelem legsürgősebb kívánságaként felsorolt tíz pontból a közvetlenül tárcája ügykörébe tartozó javaslatokat szólván — már az első hallásra magáévá teszi. Ezek közül rendkívül fontosnak tartja a felesleges közüzemek leépitését, hiszen éppen a közelmúltban írta alá néhány hatósági üzem megszüntetésének dekrétumát.

Azokat a jogos panaszokat, amelyek a felsorolt tíz pont közül más tárcák körébe tartoznak, a maga részéről szintén a legbehatóbban fogja támogatni.

A kereskedelmi miniszter felszólalását a közgyűlés résztvevői tetszéssel fogadták.

Éber Antal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elsősorban arra mutatott rá, hogy a mai világgazdasági helyzetnek diagnózisát éppen az elmúlt napokban állapította meg igen helyesen az angol parlamentben Herbert Samuel belügyminiszter, aki mondotta, hogy az összes nacionalizmusok között a legnagyobb őrület a közgazdasági nacionalizmus.

Abban az arányban romlott le a világgazdasági helyzet, amilyen mértékben a világ gazdaságpolitikája letért a szabadkereskedelem alapjáról. Meg van azonban győződve arról, hogy már most előidejét éljük annak a korszaknak, amikor a prohibicionizmus és intervencionizmus helyett újból a klasszikus nagy szabadkereskedelem elvei fognak érvényesülni, boldogságot és jólétet hozva az emberiségre. Pillanatnyilag az a feladatunk, hogy legalább benn az országban állítsuk vissza a kereskedelem szabadságát.

Ezután egyhangulag, közfelkiáltással megválasztották az OMKE régi elnökségét és elnöki tanácsát, valamint a választmányt. Augenfeld Lajos előterjesztette a zárszámadást, majd Balkányi Kálmán, az OMKE vezető igazgatója terjesztette elő az igazgatójelentést.

Vértes Emil, az OMKE alelnöke nagy örömmel állapitja meg azt, hogy maga a kereskedelmi miniszter is elismerte a kereskedelem kívánságainak és határozati javaslatainak jogosságát. A magyar kereskedelem hűségesen kitart Sándor Pál mellett.

Sándor Pál hangsúlyozta, hogy az OMKE mindenkor a legnagyobb összhangba tudta hozni mint országos érdekképviselet a vidék és a főváros kereskedőinek óhajait és érdekeit. Erre annál is inkább hivatva volt, mert tagjainak többsége tudvalevőleg a vidéki kereskedelem tagjainak sorából került ki. Az OMKE elnöksége továbbra is követni fogja az általa kijelölt programot.

Horváth István főtitkár terjesztette ezután a közgyűlés elé a különböző határozati javaslatokat.

Az indítványokhoz számos felszólalás történt. Fürst Gyula, az OMKE alelnöke (Pécs) a szövetkezetek állami támogatásának megszüntetését követelte, valamint a postai és távirati díjak, úgyszintén a vasúti tarifa mielőbbi revízióját sürgette.

Szóvá tette az egyes mezőgazdasági kamarák által a kereskedelemnek támasztott illegitim versenyt. Fónai Vilmos (Kaposvár) a raktári váltság³ ellen emelt szót, — Engel István (Miskolc) a kereskedelem vidéki szervezeteinek erősítését indítványozza. Lukács Miklós mozgalmat sürgetett a vagyondézsma jellegével bíró raktári váltság ellen, Rotter Zsigmond, a gabonakereskedelem érvényesülését megbénító állami intervenciók ellen emelt szót, Hartenstein Ignác, a Vidéki Gabonakereskedők Szövetségének elnöke (Gyoma) tiltakozott az ellen, hogy közpénzekből különböző protekciós alakulatokat és intézményeket támogassanak. Gál Samu (Makó), Mondschein Béla, Gáspár Fülöp, Lukács Vilmos, Róna Manó, Klein Andor, Kroó Vilmos, Porgesz Vilmos, Goldberger Manó, Haffmann Jakab, Pirnitzer Ede felszólalása után Balkányi Kálmán, az OMKE ügyv. igazgatója reflektált az elhangzott felszólalásokra. A közgyűlés a beterjesztett határozati javaslatokat magáévá tette.

Lábjegyzetek

1. Praxeum-jegyzet: OMKE: Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés. ↩

2. Praxeum-jegyzet: A fázisrendszer a forgalmi adó egyetlen kijelölt értékesítési szakaszban történő beszedését jelentette. ↩

3. Praxeum-jegyzet: A raktári váltság a fázisadóra való áttéréskor a meglévő árukészletre kivetett egyszeri készletteher volt. ↩