A magyar libertárius hagyomány III.
A klasszikus liberalizmus magyar visszhangja
PRAXEUM
A magyar libertárius hagyomány III.
A klasszikus liberalizmus magyar visszhangja
A klasszikus liberalizmusnak saját magyar élete volt. A reformkortól a két világháború közötti évekig magyar szerzők olvasták, bírálták és tették magukévá Quesnay, Constant, Bastiat, Cobden, Bright, Mill, Spencer és Guyot tanait. Lapjaikon a szabad kereskedelem, az alkotmányos állam, az egyéni önrendelkezés és a hatalommal szembeni bizalmatlanság magyar nyelven szólal meg.
A kötet kalauza
Hol érdemes kezdeni?
Magyar tanulmányok és könyvismertetések Quesnay, Constant, Bastiat, Cobden, Bright, Mill, Spencer és Guyot klasszikus liberális eszméinek hazai fogadtatásáról.
- Önállóan is olvashatóConstant és az alkotmányos állam tanaBalogh Arthur Benjamin Constant államelméletét ismerteti: az egyéni szabadság, a korlátozott közhatalom és az alkotmányos biztosítékok rendszerét.Olvasás →
- Önállóan is olvashatóA nemzetgazdászat filozófiája (Bastiat szerint)Ocsvay Á. Bastiat gazdasági harmóniatanát ismerteti: a csere, a verseny, a tulajdon és az önérdek társadalmi együttműködést teremtő szerepét.Olvasás →
- Önállóan is olvashatóSpencer a társadalom jövő fejlődésérőlPekár Károly Herbert Spencer fejlődéselméletét ismerteti, benne a kényszerre épülő militáns és az önkéntes együttműködésű ipari társadalom ellentétével.Olvasás →
Tartalomjegyzék
Balogh Arthur
Dr. Travnyik József
Eötvös József
György Endre
K. Havas Géza
Mándy Lajos
Országos Hírlap
Pekár Károly
Trefort Ágoston
Vasárnapi Ujság
