Praxeum tématár
demokrácia
Tanulmányok a demokrácia működéséről, a többségi hatalom korlátairól, a parlamentarizmusról és a politikai képviseletről.
16 írás · 8 szerző
A népszuverenitás és annak határai
1814-ben semmi okom nem volt arról értekezni, amit népszuverenitásnak neveznek, mert nem volt okunk attól tartani, hogy ez lesz az ürügy, amit fel akarnak használni szabadságunk megtámadására. 1815-ben más volt a helyzet...
Demokrácia és tőkeképzés
A modern demokráciának az általános társadalmi tőkeképződés folyamatával szemben való álláspontja igen zavaros. Míg egyrészről erősen ellenséges álláspontot foglal el a tőkeképzéssel szemben, másrészről hallatlan tőkeigényeket támaszt és csak igen nehezen törődik bele abba a gondolatba, hogy a tőke korlátozott volta bármilyen mértékben is korlátozná valamennyi kívánságainak kielégítési lehetőségét...
A társadalmi szerződés
Lényegében minden állam egy összeesküvés a felsőbbrendű ember ellen: egyetlen örökös célja, hogy megrendszabályozza és megnyomorítsa őt. Ha arisztokratikus, akkor arra törekszik, hogy védelmezze az embert, aki csak a törvény szerint felsőbbrendű attól, aki ténylegesen az; ha demokratikus, akkor arra törekszik, hogy mindkettőtől védelmezze az embert, aki minden tekintetben alsóbbrendű...
Államelméletek
Az éppen uralkodó politikaelméletek támogatói minden korszakban azzal próbálják magasztalni azt, hogy azonosítják a kor embereinek éppen legerősebb vágyával. A monarchia korában a monarchiát a hit védelmezőjeként ábrázolták...
Tanács fiatalembereknek
Akinek van A legértékesebb dolog, amire az ember valaha szert tehet – a felsőbbrendűséget és megvetést árasztó légkör után – ha az a hír járja, hogy jól megy a dolga...
A nők védelmében
és más esszék
c. könyvéből.Vakfolt
Vakfolt
Kétségtelen, hogy a demokrácia mint politikaelmélet iránti ellenszenvem, mint az összes többi emberi előítélet, egy belső hiányosságból, hibából fakad, ami sokkal kevésbé az elméletben keresendő, mint bennem...
A természetes elit, az értelmiség és az Állam
Az állam egy területi monopóliummal rendelkező elnyomó szerv, amely folyamatosan, intézményesített módon véthet a magántulajdon ellen és zsákmányolhatja ki a magántulajdon birtokosait kisajátítás, adóztatás vagy szabályozás révén...
Demokrácia
Képzeljünk el egy világkormányt, amelyet demokratikusan választottak az egy ember-egy szavazat elve alapján. Mi lenne a valószínű következménye ennek a választásnak? Valószínűleg egy kínai-indiai koalíciós kormányt kapnánk...
Miért a gonosz emberek kerülnek hatalomra
A politikai közgazdászok között az egyik legáltalánosabban elfogadott tétel a következő: Minden monopólium rossz a fogyasztók nézőpontjából. A monopólium klasszikus értelemben egy exkluzív kiváltság, amit egy árucikk vagy szolgáltatás egyetlen termelőjének biztosítanak, azaz a szabad belépés hiánya egy bizonyos termelési ágazatba...
A parlamentek mindenhatósága ellen
Kedves Barátom! Az Önök pártja – mint a törvényhozás részese – a legszentebb kötelességét szegné meg, ha a leglankaszthatatlanabb kitartással be nem váltaná azt, amit Ön királyuknak a párt elhatározottsága felől mondott...
Az angol és a francia parlamentarizmus közötti különbség
A központosítás annyi, mint abszolutizmus. Hogy király, császár avagy kamara, konvent kezében van-e minden hatalom összpontosítva, az mindegy. Ámde ez nem kelendő zászló a mai világban...
A kormány nem nyugszik közmegegyezésen (részletek)
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár Az árulás kérdése különbözik a rabszolgaságétól, de ugyanaz lenne, ha rabszolga államok helyett szabad államok szakadtak volna el...
A COVID-19 "lezárás" 21. századi tömeguralom
Eredetileg megjelent a Mises Institute oldalán. Április 6. -val bezárólag negyvenegy amerikai tagállam vezetett be „otthonmaradási” rendeleteket. Ezeknek a parancsoknak a részletei területről területre változóak...
A gonosz többség demokratikus akarata
Hadd invitáljam az olvasót egy gondolatkísérletre. Tételezzük fel, hogy egy hatalmas piros gombbal találjuk szembe magunkat. A gomb másik oldalán egy ismeretlen, árnyékba burkolt személy közli velünk, mi történik, ha úgy döntünk, megnyomjuk...
Miért érdekeljen a politika
Sokakat a legkevésbé sem érdekel a politika. Egy bizonyos szempontból, aligha hibáztathatjuk őket. A politika - a politizálás - a kívülálló szemében gyakran nem tűnik másnak, mint a bulvár és a pletykálás leggusztustalanabb formájának...
Mire hatalmaz fel a kétharmad?
Számtalan ideológiával próbálkozott már az ember, némelyikük bőséget, némelyikük kínt és halált hozott. Bár sokan úgy hiszik, az emberiség meghaladta az ideológiákat, a valóság az, hogy ma is dominál egy ideológia, amit mindenki szent és sérthetetlen, igaz eszmének tart...
