magántulajdon

A gazdasági élet kezdetleges fokán az ember a szükségletkielégítést szolgáló javakból nagy erőfeszítés mellett is rendszerint csak annyit tud szerezni, amennyivel életét egyik naptól a másikig tengetheti...

A Hitel megjelenésének százéves fordulója alkalmával a közfigyelem élénken foglalkozik hazánk gazdasági helyzetével a múlt század első felében. Tisztább s a valóságnak megfelelőbb képet aligha nyerhetnénk a kérdésről, mintha Széchenyi szemüvegén át nézzük a magyarság helyzetét...

1927-ben Stockholmban a tíz legnagyobb adófizető jövedelme együtt 6 630 000 koronát tett, az államnak és a közösségnek fizetett adóik pedig 2 500 000 koronát, vagyis nem kevesebbet mint jövedelmük 37,7%-át...

Szocialistáink egy ideje egyre világosabban és határozottabban felvették az aktív küzdelmet a magántulajdon joga ellen. Elkerülhetetlen tehát, hogy az idei országgyűlési választásoknak lényegükben a magántulajdonjog körül való küzdelemnek kell lenniük...

A szocialisták arra irányuló törekvése, hogy rátegyék kezüket a magántőkére, végeredményben a tőkének a mai közgazdaságban betöltött szerepéről való hiányos felfogáson alapul...

A gazdagság lényege A gazdagság valódi lényegéről általában igen zavaros képzetek vannak elterjedve. Sajátságos, hogy ezek a képzetek a gazdasági fejlődés előrehaladásával párhuzamosan lettek mind elvontabbak és távolodtak el mindinkább a valóságtól...

Hadd kezdjem a konzervatív szó két lehetséges jelentésével. Az első jelentés szerint a konzervatív olyasvalakire utal, aki általában támogatja a status quo-t, más szóval aki fenn akarja tartani az éppen fennálló törvényeket, szabályokat, erkölcsi és viselkedési előírásokat, akármilyenek legyenek is azok...

I Az emberi együttműködés három tényező eredménye, melyek: az emberek közötti különbségek és/vagy a természetadta termelési tényezők földrajzi eloszlása közötti különbségek; a magántulajdon (minden ember saját teste, illetve fizikai kisajátításai és birtokai feletti kizárólagos uralma) kölcsönös elismerésére alapuló munkamegosztás által elért magasabb termelékenység – az elszigetelt önellátáshoz vagy az agresszióhoz, a fosztogatáshoz és az elnyomáshoz viszonyítva; végül pedig az ember képessége ahhoz, hogy megértse az utóbbi tényt...

A libertarianizmus logikailag konzisztens szinte minden kulturális, társadalmi és vallási attitűddel vagy erkölcsi elvvel. Szigorúan logikailag a libertárius politikai tan elválasztható minden egyéb megfontolástól; logikusan lehet az ember hedonista, kicsapongó, erkölcstelen, általánosságban a vallás, de kiváltképp a kereszténység militáns ellensége – és a legtöbb libertárius valóban az is -  miközben még mindig a libertárius politika következetes követője...

A szocializmus és a kapitalizmus radikálisan különböző megoldásokat kínál a szűkösség által előidézett problémára: nem kaphat meg mindenki mindent, amit szeretne, amikor szeretné, szóval hogyan döntjük el hatékonyan, ki fogja birtokolni és uralni az erőforrásainkat? A választott megoldás kulcsfontosságú dolgokról dönt...

Március 7-én az északi főműhelyben az az eset történt, hogy a távozó munkásokat a kapuőr megmotozta, és akinél a Vasutas lapot megtalálta, attól elvette...

Senki sem mondhatja rólam, hogy tormásfazékba néző ember volnék, és az események által sem engedem magamat egykönnyen letörni. De ami Mexikóban történik, az már mégiscsak sok! Angol, francia és amerikai tőkéseknek voltak ott olajkútjaik, amelyekbe – jól megszerkesztett koncessziókra támaszkodva – óriási pénzeket fektettek bele, és azután vígan zsebelték be a profitot, amelynek érdekében a befektetéseket eszközölték...

Nem tudom, hogyan, miért, minden megfogható ok nélkül eszembe jutott Anton Menger neve. Osztrák jogász, aki jogászatilag belemerült az élet vizsgálatába és kisütötte, hogy a jogrendszereknek kivétel nélkül a vagyon a tárgya, holott az emberek többsége vagyontalan...

Olvastatott a m. akadémia heti ülésében, dec. 19. 1842. Svave mari magno, turbantibus aequora ventis, Ex terra magnum alterius spectare laborem. Lucretius...

I. A háború és a közgazdaságtan A régi és mostanában megint sokat hangoztatott mondás, mely szerint „inter arma silent musae”, nem értendő szó szerint...

Mexikó elnöke, López Obrador a közelmúltban hivatalosan kikiáltozza a mexikói „neoliberális” modell végét. A szemében a „neoliberalizmus” az oka Mexikó megannyi társadalmi problémájának: a korrupt politikai rendszerétől kezdve a tényig, hogy a népesség jelentős része még mindig a szegénységi küszöb alatt él, miközben a mexikói milliárdosok egyre csak gazdagodnak...

Amit az előző fejezetekben láthattunk, az talán elegendő információ ahhoz, hogy valamivel árnyaltabb képet kaphassunk a klímaváltozás kérdéséről. Láthattuk, hogy a tudományos konszenzus gyakran téves tudományos paradigma védelmére kelhet, és kelt is a tudománytörténelem során; láthattuk, hogy a tudósok megronthatók, elcsábíthatja őket a pénz, a presztízs, a nyájgondolkodás, az elfogultság, az ego, a ragaszkodás azokhoz a nézetekhez, amikre felépítették a teljes karrierjüket és a megannyi nagyon is emberi vonás...

A társadalomról alkotott alapvető nézetem, hogy az emberek elsöprő többsége szándékos tudatlanságba ringatja magát, hogy a gonoszt támogathassa, az egyénnek pedig nincs más választása, mint elszenvedni az erkölcsileg romlott többség demokratikus akaratát...

Néhány héttel ezelőtt roppant nagy kellemetlenség történt a videójáték-gyártó Blizzard Entertainment háztáján. A Hearthstone-bajnokság egyik résztvevője interjút adott a bajnokság tudósítóinak, és az interjú végén „Szabadságot Hong Kongnak, ez korunk forradalma!” felkiáltással fejezte ki a támogatását a terjeszkedő kínai hatalom ellen tüntető hongkongiak mellett...

A Le az adók 75%-ával párt elnöke, Ecsenyi Áron és a celebellenes celeb, Puzsér Róbert a minap egy asztalhoz ültek, hogy megvitassák az állam szerepét a társadalomban...

A kaotikus időszakok és a vészhelyzetek az emberi élet természetes részét képezik. Soha nem fogunk megszabadulni tőlük. Hogy miként reagálnak az emberi társadalmak a fel-felbukkanó vészhelyzetekre, azt a káoszt megelőző rendezett idők során elvetett ideológiai és eszmei magvak határozzák meg...

A nonagresszió axióma a libertarianizmus filozófiájának tartóoszlopa. Azt állítja, egyszerűen, hogy bárki számára legális bármit tenni, amit csak szeretne, amennyiben nem kezdeményez erőszakot (vagy fenyegetőzik azzal) másvalaki személye vagy jogosan birtokolt tulajdona ellen...