jog és tulajdon

1849-ben, amikor az uralkodó ideológiai erő még mindig a klasszikus liberalizmus volt, a „közgazdász” és a „szocialista” szavakat pedig általában antonímiának tartották, Gustave de Molinari, egy nevezetes belga közgazdász így írt: Ha van jól megalapozott igazság a politikai gazdaságtanban, akkor az ez: minden esetben, az összes árucikk kapcsán, amely a fogyasztó megfogható vagy megfoghatatlan szükségét elégíti ki, a fogyasztó elsődleges érdeke, hogy szabad maradjon a munka és a kereskedelem, mivel a munka és a kereskedelem szabadsága szükségszerűen és végérvényesen az ár maximális csökkenését eredményezi...

I A legalapvetőbb értelemben mindannyian, minden cselekedetünkkel, mindig és kivétel nélkül nyereségűző vállalkozók vagyunk. Amikor cselekszünk, valami fizikai eszközt (jószágként értékelt dolgokat) – minimum testünket és annak állóhelyét, de a legtöbb esetben további „külső” dolgokat – használunk, hogy megváltoztassuk az események „természetes” menetét (az események menetét, aminek megtörténtére számítunk, ha másképpen cselekednénk), hogy elérjünk valami magasabbra értékelt jövőbeli állapotot...

Ebben a tanulmányban a következőkről lesz szó: Először ismertetni fogom a marxista történelem-elmélet kemény magját képező tételeket. Leszögezem, hogy lényegében mindegyikük helyes...

A főnök nélküli törzseknél, valamint az olyanoknál, melyeknél a főnökség nem állandó, illetve mint az olyan népeknél, melyeknél a főnökség némileg ugyan meg van állapítva, de nem eléggé szilárd, az ajándékozás nem igen változik állandó szokássá...

Úgy látszik, mégse volt az egészen kitalált dolog a görög és római mitológiában azzal a Poseidonos-szal és Neptunus-szal, akik a tenger háborgását a szigonyuk mozdulataival dirigálták, mint valami karmesterek...

Nem tudom, hogyan, miért, minden megfogható ok nélkül eszembe jutott Anton Menger neve. Osztrák jogász, aki jogászatilag belemerült az élet vizsgálatába és kisütötte, hogy a jogrendszereknek kivétel nélkül a vagyon a tárgya, holott az emberek többsége vagyontalan...

Mi sem fontosabb annál, hogy mindazok, akik úgy gondolják, hisznek a szabadságban, a szabad vállalkozásban és a magántulajdonban, a mindennapi életük konkrét problémáira is alkalmazzák ezeket a magasröptű általánosságokat...

Sajnálatos jelenség, hogy a szabadságról szóló megannyi beszéd közepette gyakran elveszni látszik a libertarianizmus erkölcsi alapjának megértése. Nem csak az ellenzéke és a kívülállók, hanem gyakran még a magukat libertáriusnak vallók is egyfajta „mindent szabad” filozófiának gondolják a libertárius hitvallást...

Az északi szél dühe végigszáguld a kalabriai hegyeken, meg-megrázza a földet és a sík Apulia térségein kavarogva port vág az út vándora és a föld lakója szemébe — így jellemzi III. Ince pápa VI. Henrik német császár uralmát...