#Klasszikus liberalizmus
#libertarianizmus
#anarcho-kapitalizmus
#osztrák közgazdaságtani iskola
logo
Murray N. Rothbard

Oktatás

Szabad és kötelező

A kötelező oktatás kialakulása

Így közvetlenül elküldheted az ebook olvasódnak is az esszét
FIGYELEM!

Ez egy fejezet Murray N. Rothbard Oktatás című könyvéből! Ha szeretnéd a többi fejezetet is elolvasni, használd a képernyő sarkában található tartalomjegyzék gombot. A teljes könyv ingyenes letöltéséhez vagy a nyomtatott verzió megvásárlásához kattints a borítóra.

Murray N. Rothbard: Oktatás

Talán néhányan úgy érzik, hogy nem lehet alkalmazni a kötelező oktatás azonosítását a zsarnoksággal egy olyan szabad ország esetén, mint az Egyesült Államok. Épp ellenkezőleg, a kötelező oktatás szelleme és története Amerikában nagyon hasonló veszélyekre mutat.

Az amerikai gyarmatok többségében az oktatás az angol hagyomány alapján folyt, azaz önkéntes szülői tanításként, az egyetlen köziskolák pedig azok voltak, amiket a szegény családok számára alapítottak, hogy szabadon használhassák berendezéseiket. Ez a rendszer a középső és déli gyarmatokból ered. A kritikus kivétel New England volt, Amerika kollektivista oktatási rendszerének gyújtógyertyája. A többi gyarmattal ellentétben New Englandben a kálvinista hagyomány uralkodott az angol puritánok között, akik letelepedtek Massachusettsben és később a többi new englandi gyarmaton.1 A könyörtelen és aszkéta puritánok, akik megalapították a Massachusetts-öböl gyarmatot, buzgón elfogadták a kötelező oktatás kálvinista tervezetét, hogy biztosítsák a jó kálvinisták megteremtését és minden lehetséges eltérő vélemény elnyomását. Mindössze egy évvel a legelső részletes törvénykészlete után, Massachusetts-öböl gyarmata 1642-ben elrendelte minden gyermek kötelező írástudását. Továbbá amikor az állami hivatalnokok úgy ítélték, hogy a szülők vagy a gyámok alkalmatlanok vagy képtelenek megfelelően gondoskodni a gyermekről, az állam elragadhatta a gyermeket és tanítványként adhatta őket az állam által kijelölt emberekhez, akik biztosítják számukra a szükséges tanítást.

Ez az 1642 június 14.–i törvény azért volt jelentős lépés, mivel ezzel a törvénnyel vezették be legelőször a kötelező oktatást az angol nyelvű világban. Emiatt tehát megérdemli, hogy idézzük néhány részletét:

Mivel amennyire a gyermekek jó oktatása kiemelkedő előny és haszon minden közösség számára, és mivel számtalan szülő és úr túlságosan engedékeny és gondatlan e kötelessége tekintetében, elrendeltetik, hogy minden város tanácsnokai… éberen figyeljék szomszédjaikat annak biztosítása érdekében, hogy senki egyetlen családban se szenvedjen akkora barbarizmus alatt, amely nem törekszik önmaga vagy mások által gyermekei vagy tanoncai taníttatására.2

1647-ben ezt a törvényt a köziskolák felállítása követte a gyarmatban. A kötelező oktatásban a legnagyobb hangsúlyt a kálvinista-puritán elvek tanítására fektették.

Jelentős tény, hogy Plymouth valamennyivel idősebb és vallásában liberálisabb zarándok gyarmata nem állított fel kötelező oktatási rendszert. Amikor viszont a Plymouth gyarmatot beleolvasztották a Massachusetts-öbölbe, az utóbbi törvényei győzedelmeskedtek.

Miféle volt a kormány, ami felállította az angolul beszélő világ legelső kötelező oktatási rendszerét, a többi tagállam oktatási rendszerérnek jövőbeli inspirációját? A kormány szellemisége a kálvinista abszolutizmus volt. A gyarmaton belül mindenkit kényszerítettek a kongregációs gyülekezeten való részvételre, bár nem mindenki lehetett tag. Viszont kizárólag egyháztagok szavazhattak az állami választásokon. Ennek a teokratikus kormánynak az elve a „rend” volt, melyben megfelelő helyén van a felsőbbrendű és az alsóbbrendű. Az egyházi vének papi hatósága uralkodott. Hogy egyházi tagságot (és szavazójogot) kapjon, a jelentkezőt megvizsgálták az egyházi vének, akik eldöntötték, volt e valami „Istenből és a Kegyelemből” a lelkében, tehát lehet-e tag. A nagy spirituális puritán vezető, John Cotton tisztelendő viszont kijelentette, hogy az álszentek is lehetnek tagok, akik hit nélkül csupán a vének szabályaihoz idomulnak, ha nem munkanélküliek. Érdekes megjegyezni, hogy ez a gyarmat alapította meg a Harvard Egyetemet egyik legelső törvényében 1636-ban, állami egyetemként. A hatóságok alárendelték az iskolákat a magisztrátusoknak, hogy megelőzzék az igaz tanok megrontását.

Egy másik vezető puritán lelkész és uralkodó, William Hubbard tiszteletes kijelentette: „a tapasztalat azt mutatja… hogy az emberiség legnagyobb része nem több mások munkájának eszközénél és szerszámjánál ahelyett, hogy valódi cselekvő volna, aki önmaga képes hatással lenni bármire.” Mindig birkák, akik megkövetelik a pásztort. Az elöljárók a kormányzó hatalom, a társadalom „feje.” John Davenport tiszteletes azt tanácsolta a szavazóknak, hogy jó uralkodókat válasszanak, mert parancs, hogy megadják magukat az uralkodók tekintélyének:

Meg kell adnotok magatokat az ő tekintélyüknek, és el kell végeznetek számukra minden feladatot, amire kiválasztottak… legyen az jó vagy rossz, a köztetek álló kapcsolat természetéből fakadóan.

Tehát a kezdetektől úgy látták, hogy a formális demokrácia az uralkodók önkényuralmával az uraltak felett.

A Massachusetts-öböl gyarmatot legjelentősebben formáló hatást az első kormányzója, John Winthrop gyakorolta, aki húsz éven át uralta a gyarmatot annak 1630-as fogantatásától. Winthrop úgy hitte, hogy a természetes szabadság egy „vad bestia,” amit „Isten rendeleteivel” kell korlátozni. A helyes polgári szabadság jelentése jónak lenni „a hatalomnak való alávetettség útján.” Winthrop tényleges lázadásként tekintett a kormányzó politikájának bárminemű ellenzésére, főképp akkor, amikor ő volt a kormányzó.

Massachusetts kormányzása teljesen összhangban állt ezekkel az elvekkel. Az eretnekeket és boszorkánynak vélt embereket üldözték és kutyákat eresztettek rájuk, és az élet majdnem minden területén kikényszerítették a puritán mértékletességet és a szigorú konformitást. A más hitűeknek, mint Roger Williamsnek és Anne Hutchinsonnak, el kellett hagyniuk a gyarmatot.

A puritánok egyhamar átterjedtek a többi államba, és Connecticutot is ugyanebben a szellemben kormányozták. Rhode Island viszont sokkal liberálisabb volt, és nem véletlen, hogy Rhode Island volt a kivétel New Englandben az állami iskolarendszer felállítása alól a gyarmati időkben.

A tizennyolcadik században fokozatosan meggyengült a gyarmati vallásos szigor befolyása a közösség felett. Megjelent és virágzásnak indult több felekezet. Massachusetts és Connecticut viszont elnyomó törvényeket hozott a kvékerek ellen, megtiltva nekik az iskolaalapítást. Továbbá Connecticut, egy hiábavaló próbálkozás során, amellyel el kívánták nyomni a „New Light” mozgalmat, hozott egy törvényt 1742-ben, ami megtiltott mindennemű iskolaalapítást a New Light tagjainak. Ezt azzal indokolták, hogy „a fiatalságot olyan elvekre és gyakorlatokra taníthatják, valamint olyan rendetlenséget okozhatnak, ami halálos következményekkel járhat a közösség rendjére és a gyarmat jólétére.”3

A vallásos indoktrináció és kötelező oktatás néhány indítéka a gyarmati időszakban gazdasági volt. A szolgák tanítását kiváltképp megkövetelték, mivel sok rabszolgatartó úgy hitte, hogy a szolgák kevésbé lesznek hajlamosak a függetlenségre és a „bajkeverésre,” amikor beléjük nevelik a katekizmust és a puritán Bibliát.

A Forradalmi háború végül megzavarta a teljes oktatási rendszert, a független államok pedig készen álltak újrakezdeni az egészet. Az új államok szinte ugyanúgy oldották meg a problémát, mint a gyarmatok. Ismét Massachusetts volt a kötelező oktatás bevezetésének úttörője, amit a gyarmati törvényei mindig is biztosítottak. Szokatlan lépést tett, amikor az 1780-as állami alkotmányába foglalt egy intézkedést, ami kimondottan felruházta a törvényhozói hatóságokat a kötelező iskolalátogatás kikényszerítésének hatalmával. Ezt a hatalmat azonnal gyakorolni kezdték, és 1789-ben kötelezővé tették az iskolalátogatást Massachusettsben. Ezt 1805-ben Connecticut követte egy törvénnyel, ami minden szülőtől megkövetelte gyermekeik tanítását.

A kötelező írástudás törvényt Connecticutban egy másik törvény követte 1842-ben, ami megkövetelte minden 15 év alatti dolgozó gyermektől, hogy évente három hónapot iskolában töltsön, amivel hozzáadták a kötelező iskolázást az általános kötelező oktatási vagy írástudás törvényhez. Massachusetts törvényei viszont gyengéden bántak az iskolakerülőkkel, és 184-ben Boston megpróbált meghozni egy törvényt a munkanélküli gyermekek iskolakerülése ellen, de nem járt sikerrel arra hivatkozva, hogy ez veszélyezteti a szülők jogait. A törvényt 1846–ban viszont beiktatták. 1850-ben Massachusetts felhatalmazta városait, hogy intézkedéseket hozzanak a rendszeres iskolakerülők ellen, és lehetővé tette a bebörtönzésüket. Végül 1852-ben Massachusetts felállította az Egyesült Államok első átfogó, egész tagállamra kiterjedő modern kötelező iskolázási rendszerét. Kikötötte, hogy a 8 és 14 év közötti gyermekeknek minden évben legalább 13 hetet iskolába kell járniuk. Massachusetts az évszázad során tovább erősítette és terjesztette a kötelező oktatási törvényeit. 1862-ben például kötelezővé tette a rendszeresen iskolakerülő gyermekek bebörtönzését és kiterjesztette az iskolaköteles éveket 7 és 16 év közé. 1866-ban kötelezővé tették az évi hat hónapos iskolalátogatást.

Itt nincs hely arra, hogy beszéljünk a „köziskolák melletti csatáról,” ami 1800 és 1850 között átváltoztatta az amerikai oktatási rendszert. Meg fogjuk vizsgálni a mozgalom támogatóinak célját. De legyen elegendő annyi, hogy 1825 és 1850 között a propagandatevékenységek folytán a nem new englandi államok átváltottak a köziskolák nélküli vagy kizárólag a szegényeknek fenntartott iskolákkal rendelkező rendszerről a mindenki számára ingyenesen elérhető iskolák felállításáig. Továbbá az iskolák szellemisége is megváltozott a szegények iránti filantrópiából olyasmivé, amelynek látogatására minden gyermeket köteleztek. 1850-re minden tagállamban fellelhető volt az ingyenes köziskolák hálózata.

1850-ben minden államban voltak köziskolák, de kizárólag Massachusetts és Connecticut írt elő kötelező iskolalátogatást. A kötelező iskolázás iránti mozgalom a XIX. század vége felé hódította meg Amerikát. Massachusetts kezdte a parádét, amit az összes állam követett, főként az 1870-es és 1880-as években. 1900-ban majdnem minden állam kikényszerítette a kötelező iskolalátogatást.4

Úgy tűnik, hogy roppant csekély mennyiségű vitát folytattak a kötelező iskolázás kérdése körül. Csak találgathatunk, mi az oka eme alapvető kérdés nyilvánvaló mellőzésének. Talán azért történhetett, mert a hivatásos pedagógusok tudták, hogy kényes ügy volna, ha a témát túlságosan is kihangsúlyoznák a nyilvános viták során. Miután idézünk néhány érvet, ami a kötelező iskolázási törvények mellett és ellen szól, megvizsgáljuk a pedagógusok törekvéseit és propagandatevékenységüket, hiszen közreműködtek a kötelező köziskolák beiktatásában, illetve mind a mai napig ők uralják annak üzemeltetését.

Lábjegyzetek

  1. John William Perrin, The History of Compulsory Education in New England, 1896; Lawrence Cremin, The American Common School, an Historic Conception (Teachers College, New York, 1951); és Forest Chester Ensign, Compulsory School Attendance and Child Labor (Iowa City: Athens Press, 1921).

  2. Perrin, The History of Compulsory Education in New England

  3. Merle E. Curti, The Social Ideas of American Educators (Paterson, N.J.: Pageant Books, 1959).

  4. A kötelező oktatási törvények államonkénti bevezetésének dátumáért lásd Edgar W. Knight és Clifton L. Hall, Readings in American Educations History (New York: Appleton–Century, Crofts, 1951). Az 1905-ben hatályban levő oktatási törvényekért a különböző államokban lásd Report of the Commissioner of Education for 1906 (Washington, D.C.: U.S. Government Printing Office, 1906), 28. fejezet.

Oszd meg ezt a bejegyzést:
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5
Book Cover 0Book Cover 1Book Cover 2Book Cover 3Book Cover 4Book Cover 5