Praxeum tématár
nácizmus
A nácizmus történetét könnyű úgy elbeszélni, mintha egy idegen és lezárt őrület volna. Az itt összegyűjtött két esszé éppen ezt a kényelmet tagadja meg. George Reisman a náci gazdaság névleges magántulajdona mögötti állami rendelkezést vizsgálja: az árak, a bérek, a termelési célok és az elosztás fölötti parancsuralmat. Táborszki Bálint pedig nem a rendszer szerkezetét, hanem a végrehajtóját nézi: a hétköznapi embert, aki a megfelelő erkölcsi engedmények után kész eszközzé válhat.
Az egyik szöveg intézményi, a másik lélektani kérdést tesz fel. Mikor marad a tulajdon magántulajdon csupán név szerint? És milyen öncsalás kell ahhoz, hogy valaki az erőszakot előbb kivételként, később kötelességként fogadja el?
2 írás · 2 szerző
Miért volt szocializmus a nácizmus, és miért totalitárius a szocializmus
Ma csupán az a célom, hogy megfogalmazzak két fő érvet: (1) hogy bemutassam, miért volt a náci Németország szocialista nem pedig kapitalista állam; és (2) hogy bemutassam, miért szükséges a szocializmushoz – a termelési tényezők állami tulajdonlására alapuló gazdasági rendszerhez – totalitárius diktatúra...
A benned szunnyadó haláltábor-őr
Fajunk hajszálnyival, talán csak a véletlennek köszönhetően élte túl legvéresebb száz évét, a huszadik századot. Erről a tényről alig veszünk tudomást mindennapjainkban, mint ahogy az akkor élő emberek sem vettek tudomást a feléjük tornyosuló hóhérról...
