Ludwig von Mises
A piac és az állam
A túléléshez szükséges eszközök készlete minden állatfaj és minden növény esetében korlátozott. Így minden élőlény túlélési érdeke könyörtelen ellentétben áll faja összes többi tagjának érdekével. Egyedül az ember tudja, miként küzdheti le ezt a kiengesztelhetetlen, természetadta konfliktust: az együttműködéssel. A munkamegosztás elve alatt végzett munka nagyobb termelékenysége a szándékosan közös célokra törekvő emberek érdekegyezségére cseréli
A kapitalizmus bukásának mítosza
Közkeletű nézet manapság, hogy a közelmúlt gazdasági krízise a kapitalizmus végét jelenti. A kapitalizmus állítólag megbukott - bebizonyosodott, hogy képtelen megoldani a gazdasági problémákat, így az emberiségnek – ha fenn szeretne maradni - nem maradt más választása, mint átállni a tervutasításos gazdaságra, a szocializmusra.
Ez aligha új gondolat. A szocialisták mindig is azt bizonygatták, hogy a gazdasági krízisek a kapitalista termelési mód
A közgazdaságtan tanítása az egyetemeken
Néhány évvel ezelőtt a képviselőház hirdetéssel és propagandával foglalkozó albizottsága Forest A. Harness képviselő vezetésével a szövetségi kormány propagandatevékenységeit vizsgálta. Egy alkalommal a bizottság egy állami foglalkoztatásban álló orvost hallgatott ki tanúként. Amikor megkérdezték, hogy az országszerte adott nyilvános beszédeiben felvázolta-e a kötelező társadalombiztosítást érintő párbeszéd mindkét felének álláspontját, ez a tanú
A reklám művészete
A fogyasztó nem mindentudó. Nem tudja, honnan szerezheti meg a legolcsóbban azt, amit keres. Gyakran még azt sem tudja, milyen árucikk vagy szolgáltatás lép fel a leghatékonyabban az ellen a kellemetlenség ellen, amitől meg akar szabadulni. A legjobb esetben is csak a közvetlen közelmúlt piaci viszonyait ismeri, és ezen információ alapján tervez. Az üzleti propaganda feladata információt közvetíteni a fogyasztónak a piaci aktualitásokról.
Az üzl
A szabadság szolgaság
A politikai fogalmak jelentésében bekövetkező változás korunk egyik legfigyelemreméltóbb jszelensége. Egy szemantikai forradalom az ellentétükké változtatja a szavak hagyományos jelentését. George Orwell kiválóan bemutatta ezt a jelenséget 1984 című regényében. Óceánia pártjának három szlogenje közül a második úgy szól: „a szabadság szolgaság". A „progresszív” értelmiségiek szerint az Orwell által festett kép hisztérikus: azt kiáltják, hogy soha
Az egyenlőségről és az egyenlőtlenségről
Különböző és egyenlőtlen
A természetjogok tana, amely az emberi jogok tizennyolcadik századi kinyilatkoztatásainak inspirációjául szolgált, nem foglalta magába azt a nyilvánvalóan hibás állítást, miszerint minden ember biológiailag egyenlő. Kijelentette, hogy minden ember egyenlő jogokkal született, és ezt az egyenlőséget semmiféle ember által kovácsolt törvény nem írhatja felül, azaz elidegeníthetetlen, vagy sokkal pontosabban: elévülhetetlen.
Az infláció és te
Mostanság annyi okos beszédet hallani az infláció fenyegetéséről és rettentő következményeiről, hogy az átlagember gyanakodni kezd. Az 1920-as években a közgazdászok – néhány kívülállót leszámítva, akiket „ortodox doktrinernek” csúfoltak – egyszer már beharangozták az örökké tartó gyarapodást. Mi van, ha a jelenlegi félelmeik éppen olyan megalapozatlanok, mint az optimizmusuk volt 15 évvel ezelőtt? Így a laikusnak jogában áll arra kérni a szakemb
Az infláció mindig válsághoz vezet
Ez az ország – és a nyugati világ zöme – jelenleg az infláció és hitelexpanzió időszakát éli. Ahogy növekedik a forgalomban levő pénzmennyiség és bővülnek a bankbetétek, emelkedni kezdenek az árucikkek és szolgáltatások árai. Fellendül a gazdaság.
Viszont a pénzkínálat bővítése és a hitelexpanzió által mesterségesen teremtett fellendülés nem tarthat örökre. Előbb vagy utóbb véget kell érnie, mivel a papírpénz és a bankbetétek nem helyettesítik a
Az osztrák közgazdaságtani iskola cikluselmélete
Közgazdasági körökben mostanában gyakran beszélnek az üzleti ciklusok osztrák elméletéről. Ez a megnevezés rendkívül hízelgő ránk, osztrák közgazdászokra nézve, és nagyra becsüljük a megtiszteltetést. Viszont - akárcsak minden más tudományos hozzájárulás - a gazdasági krízisek modern elmélete is több nemzet együttes érdeme. Akárcsak a közgazdaságtani ismereteink összes többi eleme, ez a megközelítés is az összes ország közgazdászainak kölcsönös
Az üzleti ciklusok
Az üzleti ciklus, tehát a lázas gazdasági fellendülés, majd az azt követő depresszió újra meg újra ismétlődő periódusainak interpretációja, amelyet először a brit Currency School fogalmazott meg, majd tökéletesítette a modern közgazdaságtan, a következőképp hangzik:
A közvélemény vonakodva hajlandó tudomásul venni, hogy a kamat egy olyan jelenség, amely egyedülálló módon függ az uralkodó általános gazdasági állapotoktól. Az emberek vonakodva fog
Bérek, Munkanélküliség és Infláció
A gazdasági rendszerünk - a piacgazdaság avagy a kapitalizmus - a fogyasztók felsőbbrendűségének rendszere. A fogyasztó szuverén, és ahogyan egy népszerű szlogen mondja: „mindig igaza van.” Az üzletemberek a vásárlói igények kiszolgálására kényszerülnek, és termékeiket olyan áron kell eladniuk, amelyet a vásárlók képesek és készek megfizetni. Egy üzleti művelet akkor nyilvánvaló bukás, amikor az eladásból származó bevételek nem térítik meg az áru
Ludwig von Mises Budapesten
Tegnap érkezett Budapestre dr. Ludwig von Mises professzor, hogy a Cobden Szövetség meghívására Az európai államháztartások szanálása címmel előadást tartson. Mises professzor, aki az osztrák közgazdasági élet kiváló személyisége, a bécsi Kereskedelmi Kamara egyik vezetője, s a bécsi egyetemen a közgazdaságtan és szociológia tanára, a középeurópai gazdasági problémáknak legalaposabb ismerője. Különböző könyvei, így 1912-ben megjelent Theorie des
Infláció
Az állam inflációval – azaz a forgalomban levő pénzmennyiség, illetve a csekkel igénybe vehető banki egyenlegek összegének növelésével - biztosítja a fegyverkezéshez szükséges pénz egy részét.
Az infláció elkerülhetetlen következménye, hogy kialakul minden ár növekedésének általános tendenciája. Ha a kormány a polgárok megadóztatásával tesz szert a fegyverkezéshez szükséges pénzre, akkor az általa gerjesztett keresletet ellensúlyozza az adófizet
A középút politikája a szocializmushoz vezet
A szocializmus és a kommunizmus összes változatának az a legalapvetőbb dogmája, hogy a piacgazdaság vagy a kapitalizmus rendszere az individualisták apró kisebbségének érdekében megkárosítja a tömegeket. Egyre növekvő szegénységbe taszítja a sokaságot. A dolgozó ember számára nyomort, rabszolgaságot, elnyomást, lealacsonyítást és kizsákmányolást tartogat, miközben gazdaggá teszi a tétlen és haszontalan paraziták osztályát.
Ez a tan nem Karl Marx
Szabadság és tulajdon
I.
A tizennyolcadik század végén a szabadságnak két különböző felfogása uralkodott; mindkettő más, mint amit ma értünk a szabadság fogalma alatt.
Az első e felfogások közül tisztán akadémiai volt, amely semmilyen formában nem befolyásolta a politikai ügyek lebonyolítását. Ez az ősi szerzők könyveiből származtatott eszme volt, mely iratok tanulmányozása volt az akkori felsőfokú oktatás lényege. E görög és római írók szemében a szabadság nem olya
Vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség
A piacgazdaság - a kapitalizmus - alapköve az anyagi termelési tényezők magántulajdonlása és a magánvállalkozás. A fogyasztók döntik el - vásárlásukkal vagy a vásárlástól való tartózkodásukkal – hogy végső soron mit termeljenek, milyen mennyiségben és minőségben. A fogyasztók teszik nyereségessé azoknak az üzletembereknek a tevékenységét, akik a legjobban engedelmeskednek a kívánságaiknak, és veszteségessé azokét, akik nem azt termelik, amit a le