A foglalkoztatás egy évtizednyi bizonytalan piacához közelítünk a fiatal dolgozók számára. A legújabb munkanélküliségi adatok ismét kihagyják őket a közzétett növekedésből. Még az alkalmi foglalkoztatottság fellendülésébe sem foglalták bele őket.
A Föld összes országa közül az Egyesült Államokban van a legmagasabb munkanélküliség a 20 és 26 éves fiatalok körében. Az Egyesült Államok munkanélküli seregének közel fele 34 éves kor alatt van. És azok számára, akiket felvesznek, hatalmas különbség van a remélt és a valós fizetés között, ami pontosan az a helyzet, amit egy fellendülés utáni világtól várnánk. Az Accenture egy felmérése alapján az Egyesült Államok frissdiplomásai közül több mint 41% kiábrándult, alulfoglalkoztatott, és nem hasznosítja diplomáját munkája során.
A fiatal nemzedék olyan kihívás elé néz, amelyet az előttük élők közül szinte senki nem látott. Ez a helyzet új alkalmazkodó stratégiát követel.
Ami következik tehát, az a tanácslevelem fiatal dolgozók számára.
Kedves Fiatal Dolgozók:
Ha nem is néznénk szembe gazdasági stagnálással, akkor is szívós piaccal találnátok szembe magatokat. Ez azért van, mert szinte üres kézzel jelentek meg a munkaerőpiacon. A társadalmunk réges-rég úgy döntött, hogy jobb lesz számotokra 16 éven át asztaloknál ülni, ahelyett, hogy bármi valós munkatapasztalatot szereznétek a piacon, amely a jövőben segítene munkát találni.
Ha törvényes is lenne számodra, hogy dolgozz akkortól, amikortól képes vagy rá – talán 12, 13 éves kortól, - a kormány elrendelte ezeket a bérpadló-törvényeket, amelyek megfizethetetlenül drágává teszik a szolgáltatásaidat. Aztán megígérték, hogy ha az iskolában maradsz, nagyszerű, magasan fizető munkához juthatsz egyből egyetem után. Aztán kiderül, hogy a munkaadókat nem érdekled. Lassan kezded érzékelni, hogy a munkaadók úgy gondolják, kevés értékesíthető képességgel bírsz, és semmilyen bemutatott hajlamod nincs arra, hogy termelj.
Íme, a gond gyökere: Az emberek egész életedben hazudtak neked.
Fiatal gyermekként ismételt szlogenekkel etettek mindenki egyelőségéről. A versengés és győzelem iránt érzett vágyaidat elnyomták a gyermekkori játékaidban, amíg az osztozkodást és a mások iránti gondoskodást minden más értéknél magasabbra helyezték.
Aztán, egy bizonyos ponton – valamikor 7 és 10 éves korod között – valami megváltozott. Véget ért az osztozkodás/gondoskodás cucc, és elkezdődött a farkastörvény világa. Elvárták tőled a tökéletes jegyeket, a kiválóságot matekban és a tudományokban, a teljes engedelmességet, hogy addig maradj az iskolában, ameddig csak lehetséges. Azt mondták, hogy ha mindezt megcsinálod, az életedben minden a helyén lesz.
Ez működik is pár embernek. De csupán egy apró kisebbség hajlamos az engedelmességre és az ismétléses tanulásra, és még azok közül sem kapja meg mindenki azt, amit ígértek. A többi számára pedig nincs terv a láthatáron. Akiket elhanyagol a rendszer, azok csak oldják meg maguk valahogy.
Hogyan tudod megoldani? Végső soron az egész kifizetődő munkán múlik. És épp itt az akadály, ami előtt találod magad. Megvan benned a vágy, és egy olyan intézményt keresel, ami értékeli a hozzájárulásod. De egyszerűen nem találod a párod.
Gondold meg ezt: miért alkalmaz egy vállalat egy dolgozót? Ez azon az ősi hiten alapszok, hogy a vállalat több pénzt fog keresni a dolgozóval, mint nélküle. A vállalat fizet téged, te dolgozol, és következményképp nagyobb bevétel folyik be, mint máskülönben.
De gondold át, hogy ez mit jelent. Ez azt jelenti, hogy több értéket kell termelned, mint amennyit kiveszel. Minden megkeresett dollárért lehetővé kell tenned, hogy a vállalat egy dollárt plusz valami extrát keressen. Ez nem egyszerű feladat. A vállalatnak további fizetendő kiadásai vannak a béred mellett. Például a kormány arra kötelezi a vállalatot, hogy kössön biztosítást. Téged ki kell képezni. Egészségügyi kiadások is lehetnek. Bizonytalan tényezőkkel is számolni kell. Mindez hozzáadódik ahhoz a teherhez, amit a vállalatra helyezel, amely hozzáadódik a te foglalkoztatásod költségeihez.
Ez azt jelenti, hogy értékesebbnek kell lenned, mint te azt gondolod. Miért olyan nehezek a minimálbér-munkák? Mert egy tapasztalatlan dolgozó számára nehéz elérni, hogy megérje neki annyit kifizetni. A munkaadónak annyi értéket kell kiszipolyoznia a kapcsolatotokból, amennyit csak lehetséges, hogy egyáltalán lehetővé tegye a kapcsolat létrejöttét. Ez nem történhet meg az első pillanattól, mivel több, mint valószínű, hogy a munkád első hónapjaiban pénzt veszít veled a vállalat, egyszerűen azért, mert képzetlen vagy. Őrülten fogsz kapkodni csak azért, hogy megtartsanak.
Ha megérted ezt a szabályt – hogy több értéket kell adnod, mint amennyit kiveszel – máris több tudással rendelkezel, mint a fiatal dolgozók hatalmas többsége. És ez az előnyödre válik. Amíg mindenki más a töméntelen munka és alacsony fizetés miatt morog, te tudni fogod, hogy miért kell ennyi erőfeszítést tenned, és ezzel boldogabb leszel. Több értéket termelsz a vállalatnak, mint amennyit kiveszel. Az út előre abból áll, hogy ezt csináld folyamatosan. Sőt, igazából ez az élet kulcsa.
De a siker érdekében mindenekelőtt játékossá kell lenned. Keveset segít, ha csak üldögélsz, és azt várod, hogy megjelenjen a jó munka a jó fizetéssel. Felejtsd el a reményeidet. Ha akármi, bármi eléd tárul, ragadd meg a legelső pillanatban. Nincs túl alantas munka, annak ellenére, amit eddig mondtak neked. A cél kizárólag az, hogy bekerülj a játékba. Igen, sokkal nagyobb elvárásaid vannak a fizetéssel kapcsolatban, és egyszer azok is be fognak teljesülni. De egyelőre még nem.
Az első lépés, hogy bekerülj a játékba valamilyen bérrel, valamivel, valahol. Személyesen ásod alá magad azzal a félelemmel, hogy egy olyan munka, bármi is legyen az, valahogy túl alantas számodra. Akik hajlandóak elvégezni az ilyen munkákat is, azok képesek egy jó életet létrehozni maguknak. Csak azért, mert „alantasként” nézel arra a munkára, még nem jelenti azt, hogy az nem értékes mások számára, és főként és végképp számodra.
Minden munkádból tanulsz. Megtanulod, hogyan kell másokkal érintkezni, hogyan működik egy vállalat, hogyan gondolkodnak az emberek, hogyan gondolkodnak a főnökök, és hogyan törnek előre a sikeresek, szemben azokkal, akik elbuknak. A munka a tanulás lehetősége, legalább annyira, vagy sokkal inkább, mint az iskola.
Az emberek legelső félelme az, hogy a munkájuk valahogy meghatározza az életüket. Így levonják azt a következtetést, hogy a Walmarti árufeltöltő munkája újradefiniálná vagy lebutítaná azt, akik ők valójában. Ez egy teljesen valótlan elképzelés. Az a munka a személyiséged alapjának építő köve.
Ha meg akarsz kapni bármilyen állást, többet kell tenned, minthogy bedobj egy önéletrajzot, vagy elküldd online. Ki kell emelkedned a falkából. Ez azt jelenti, hogy el kell adnod magadat úgy, mint egy árucikket. Marketingelned kell magadat (és a marketing minden kereskedelmi tevékenység legkevésbé értékelt, viszont legfontosabb része). Ez nem lealacsonyító: ez egy lehetőség. Kutass fel mindent, amit csak tudsz a cégről és a termékeiről. Miután jelentkezel, térj vissza újra és újra, találkozz az ügyvezetőkkel, a tulajdonosokkal, mindezt azzal a céllal, hogy megmutasd nekik, mennyi értéket tudnál vállalatuknak adni.
Nem nehéz a siker az új munkahelyeden, de fegyelmet követel. Elég csupán pár egyszerű szabályt betartanod. Sose késs. Először tedd azt, amit a közvetlen felettesed utasít. Vidd azt véghez sokkal gyorsabban és alaposabban, mint amire ő számít. Amikor kész vagy, csinálj valami váratlan dolgot, ami értéket nyújt a környezeted számára. Sose panaszkodj. Sose pletykálj. Sose vegyél részt irodai politikában. Légy mintaalkalmazott. Ez a gyarapodáshoz vezető út.
Ez nem csupán arról szólt, hogy értéket adsz a cégednek, hanem arról, hogy értéket adj önmagad számára. A digitális kor a személyes tőke felhalmozásának elképesztő eszközeit adta a kezünkbe. Állíts fel egy LinkedIn felhasználót és csatold a munkádat a személyes identitásodhoz. Kezdj el létrehozni egy létfontosságú hálózatot. Ez egy olyan hálózat, amely egész életeden át növekedni fog, kezdve mostantól, egészen a legvégéig. Ez lehet a legértékesebb árucikk a birtokodban, eltekintve saját jellemedtől és képességeidtől. Vedd birtokba a munkatapasztalatodat és tedd azt sajátoddá.
Amíg mindezt a kitűnő munkát végzed, két lehetséges, előrefelé vezető úton kell gondolkodnod, amely közül mindkettő egyenlően járható: haladj előre a jelenlegi cégednél, vagy lépj át egy másik céghez. Válaszd azt, amelyik számodra a legelőnyösebb. Sose hagyj fel a következő munkád utáni kereséssel. Ez igaz a jelenben és mindig az életed során.
Egy hatalmas hiba, amit sokan elkövetnek az, hogy érzelmileg beágyazzák magukat egy intézménybe. A törvény különféle előnyökkel ösztönzi ezt az attitűdöt a jelenlegi status quo munkahelyed felé. Egészségügyi juttatásokat, szabadnapokat, időzített béremelést kapsz, és mindig könnyebb ahhoz ragaszkodni, amit már ismersz. Hiba ezt tenni. A haladást a megszakításon át érheted el, és néha önmagadat kell megszakítanod, hogy elérd azt a haladást.
A hajlandóság a munkád biztonságának feladására egy másik bizonytalanságáért cserébe előnyhöz juttat. Az átlagos emberek körülötted minden alapelvet és minden igazságot fel fognak áldozni a biztonságért cserébe. Az emberek, nagyon kevés kivétellel jobban rettegik az ismeretlen jövő bizonytalanságát, mint egy ismert status quo látszólagos biztonságát. Minden jogukat és lelkük minden apró darabját fel fogják adni a biztonság ígéretéért (jöjjön az el bérük vagy egy felfegyverzett rendőrbiztos képében), egészen a személyes boldogtalanságukig vagy egy gonosz zsarnoknak való engedelmességig (legyen az a főnökük vagy egy diktátor). Felszabadíthatod magad ettől a hajlamtól, de az bátorságot, kockázatvállalást és a konvenciók megtagadására való tudatos törekvést követel.
Magadra mindig egy termelő egységként tekints, aki mindig a munkaerőpiacon van. Járhatsz intézményről intézményre, miközben mindig növeled a képességeidet és ebből következően a béredet. Soha ne félj valami új kipróbálásától vagy egy új munkakörnyezettől.
Itt létfontosságú a pénzügyek megfontolt kezelése. Soha ne azon a szinten élj, ami megegyezik a bevételeddel. Helyette, az életszínvonaladat mindig a második legjobb munkalehetőségedhez viszonyítsd, ahhoz, amelyikről lemondtál, vagy amit esetleg legközelebb elvállalsz. Ha kitartasz emellett a gyakorlat mellett – és ez fegyelmet követel – szabadon dönthetsz majd arról, hogy hol dolgozol, és nagyobb kockázatokat vállalsz majd. Továbbá kiépítesz magadnak egy tartalékot, arra az esetre, ha valami rosszul sülne el.
Mindeközben előnyei is lehetnek, ha kitartasz egy hely mellett, még akkor is, ha mindenki más tovább lep. Még ebben az esetben is úgy gondolj magadra, mint aki a piacon van. Önmagadat kormányzod. Ne hagyd magad lekötelezni más számára, de mindeközben azt is értsd meg, hogy senki nem tartozik neked megélhetéssel. Ez az egyetlen módja annak, hogy letisztult ítéleteteket hozz a karrierpályádat illetően.
Minden egyes munkahelyen hatalmas mennyiségű ismeretet fogsz szerezni az emberi erkölcsről, pszichológiáról, érzelmekről és viselkedésről. A legtöbb, amit tanulni fogsz, felvilágosítóan és bátorítóan fog hatni. Viszont olyan is lesz, ami nem lesz annyira szép, és meg fog döbbenteni.
Először is fel fogod fedezni, hogy az emberek általában végtelenül vonakodnak attól, hogy beismerjék a hibáikat. Az emberek a végletekig védelmezni fognak egy véleményt vagy egy tettet, még ha a logika és a bizonyítékok minden apró szilánkja az ellentéte felé mutat. Az őszinte bocsánatkérések és a hibák valós beismerései a világ legritkább dolgai. Semmi értelme bocsánatkérést követelni, vagy bosszankodni, ha nem következnek be. Csak haladj tovább. Azt se várd, hogy mindig megjutalmaznak, amikor igazad van. Épp ellenkezőleg, az emberek sokszor ellenségesek lesznek feléd és megpróbálnak elgáncsolni majd.
Hogyan oldd meg ezt a problémát? Ne válj frusztrálttá. Ne próbálj igazságot szolgáltatni. Fogadd el a valóságot annak, amilyen. Ha a munkahely nem jön be, állj tovább. Ha kirúgnak, ne akarj bosszút állni. A harag és a bosszankodás az égvilágon semmit nem érnek el. Tartsd a szemed a személyes és szakmabeli sikereid célján, és gondolj mindarra, ami megszakítja az utadat úgy, mint elterelés és megzavarás.
Másodjára pedig, mindannyian azt szeretnénk hinni, hogy a munka kiváló elvégzése és kitűnővé válás valamiben személyes jutalomhoz vezet. Ez nem mindig, de még nem is általában igaz. A kitűnőség az irigység célpontjává tesz azok irányából, akik hozzád viszonyítva elbuktak. A kiválóság sokszor károsíthatja a sikerhez való esélyeidet. Létezik meritokrácia, sőt, győzedelmeskedik, de a saját kezdeményezésedre jön létre, és soha nem fogja díjmentesen megadni neked egy személy vagy egy intézmény. Minden személyes és társadalmi fejlődés úgy jön létre, hogy te egyedül túlküzdöd magad mindenki más törekvését arra, hogy megállítson.
Harmadjára, az emberek hajlamosak a status quo előítéletére, és előnyben részesítik a parancsok és utasítások teljesítését; a legtöbb ember képtelen elképzelni, hogyan lehetne más a körülöttük levő világ kezdeményezésen és változtatáson át. Ha képes vagy képezni magad egy most még nem létező világ elképzelésére – hogy kamatoztasd a képzelőerőd és kreativitásod egy kereskedelmi keretrendszeren belül – te válhatsz a környezet legértékesebb emberévé. Akár azon emberek egyikévé válhatsz, akik igazi vállalkozók lehetnek. Akár megváltoztathatod a világot.
Ahogyan kifejleszted és használod a képességeidet, és ahogyan egyre értékesebbé válnak a körülötted levő emberek számára, emlékezz arra, hogy nem vagy tévedhetetlen. A kereskedelmi piac megbünteti a büszkeséget és az arroganciát, és megjutalmazza az alázatot és a tanítható szellemet. Legyél boldog a sikereid miatt, de sose hagyj fel a tanulással. Mindig van mit tudni, mivel a világunk folyton változik és egyikünk sem képes mindent tudni. A gyarapodás kulcsa ebben az életben felkészültnek lenni, hogy ne csupán változzunk, hanem lépjünk a változás elé és irányítsuk azt.
Onnan, ahol most vagy, munka nélkül, és kevés látszólagos kilátással, a jövőd reménytelennek tűnhet. Ez a szemlélet nem igaz. Természetesen állnak előtted akadályok, de te és csak te magad leküzdheted őket. A világ nem úgy működik, mint ahogy azt gyermekkorodban mondták neked. Fogadd ezt el és kezdj el együttműködni a körülötted levő világgal, legyen az olyan amilyen, az intelligenciádat, ravaszságodat és bájodat használva. Te vagy a döntéshozó, és hogy sikeres leszel-e vagy elbuksz kizárólag azokon a döntéseken múlik, amiket meghozol.
Számos módon egy olyan rendszer áldozata vagy, amely összeesküdött ellened. De sehova nem fogsz jutni, ha áldozatként viselkedsz. Nem szükséges áldozatnak lenned. Szabad akaratod van, és lehetőségedben áll önmagadat kormányozni; a választás emberi jogával bírsz. Ma van a napja annak, hogy használd.