Libertárius írások az infláció témájában
A magyar libertárius hagyomány I.
Értekezések a gazdasági szabadság védelmében a huszadik századból
c. könyvéből.Infláció, defláció
Infláció, defláció
Hiszen, ha olyan egyszerű volna a dolog. Mindjárt akceptálni lehetne Gaál Gaszton úr és elvbarátai felfogását, hogy most egy gyors infláció segíthet rajtunk. De a dolog mégsem olyan egyszerű. Akik az inflációval kacérkodtak eddig, csak azzal tudtak érvelni a pénzeszközök mesterséges szaporítása mellett, hogy így egyszerre a gazdasági élet új lendületet kapna, hogy így máról holnapra egy új konjunktúra bontakozna ki, amelynek kedvező eredményei mi
Nem teremthetsz több megtakarítást azzal, hogy több pénzt nyomtatsz
A megtakarításoknak semmi közük a pénzhez. Ha például egy pék megtermel tíz cipót és elfogyaszt egyet, a megtakarítása kilenc kenyércipó. Más szóval a „megtakarítás” ebben az esetben a pék reáljövedelme (az általa megtermelt kenyér) mínusz az általa elfogyasztott mennyiség. A pék megtakarítása ekkor lehetővé teszi, hogy szert tegyen más javakra és szolgáltatásokra.
A pék például immár elcserélheti a megtakarított kenyerét egy pár cipőre a suszte
Közgazdaságtan egy leckében
c. könyvéből.22. Az infláció délibábja
Az infláció délibábja
1
Időről időre szükségét érzem figyelmeztetni az olvasót, hogy nem szükségszerűen következne egy bizonyos eredmény egy bizonyos rendeletből, „ha nincs infláció.” A közmunkáról és a hitelről szóló fejezetekben azt mondtam, hogy elnapoljuk az infláció által előidézett bonyodalmak tanulmányozását. De a pénz és a monetáris politika minden gazdasági folyamat olyannyira intrikus és néha kibogozhatatlan részét képezi, hogy ez az elkülönítés, még ha csa
Infláció
Ha a kaviár kínálata olyan bőséges volna, mint a krumplié, a kaviár ára – azaz a kaviár és a pénz, vagy a kaviár és más árucikkek közötti cserearány – jelentősen megváltozna. Ebben az esetben az ember sokkal kisebb áldozat árán juthatna kaviárhoz, mint ma. Hasonlóképpen, ha megnövekedik a pénz mennyisége, csökken a pénzegység vásárlóereje, és úgyszintén csökken a pénz egy egységével beszerezhető javak mennyisége.
Amikor a tizenhatodik században
Szabadság és tulajdon
és más esszék
c. könyvéből.Infláció: A kudarcra ítélt költségvetési politika
Infláció: A kudarcra ítélt költségvetési politika
A mozgósítás közgazdaságtanával kapcsolatos kérdések tárgyalásakor mindenekelőtt fontos felismerni, hogy a költségvetési politika fordulóponthoz érkezett.
Az elmúlt évtizedekben minden nemzet kimeríthetetlen tartalékként tekintett a tehetősebb polgárok jövedelmére és vagyonára, amelyet szabadon ki lehetett aknázni. Amikor további forrásokra volt szükség, a magasabb jövedelmi kategóriákra kivetett adók emelésével igyekeztek előteremteni az összeg
Az infláció és te
Manapság olyan sok tanult diskurzus hallható az infláció fenyegetéseiről és súlyos következményeiről, hogy az átlagemberek már gyanakvóvá válnak. Vajon nem ugyanaz történt az 1920-as években, amikor a közgazdászok – néhány kívülállót leszámítva, akiket ortodox doktrinéreknek gúnyoltak – örökké tartó jólétet jósoltak? Mi van akkor, ha a mostani aggodalmaik éppoly megalapozatlanok, mint amilyen az optimizmusuk volt tizenöt évvel ezelőtt? Így a laik
Az infláció mindig válsághoz vezet
Ez az ország – és vele együtt a nyugati világ nagy része – jelenleg az infláció és a hitelexpanzió időszakát éli. Ahogy növekszik a forgalomban lévő pénz mennyisége, valamint a látra szóló betétek összege, emelkedni kezdenek az árucikkek és szolgáltatások árai. A gazdaság virágzik.
Viszont a pénzkínálat bővítésével és a hitelexpanzióval mesterségesen előidézett gazdasági fellendülés nem tarthat örökké. Előbb vagy utóbb véget kell érnie, hiszen a
Az osztrák közgazdaságtani iskola cikluselmélete
Közgazdasági körökben mostanában gyakran beszélnek az üzleti ciklusok osztrák elméletéről. Ez a megnevezés rendkívül hízelgő ránk, osztrák közgazdászokra nézve, és nagyra becsüljük a megtiszteltetést. Viszont - akárcsak minden más tudományos hozzájárulás - a gazdasági krízisek modern elmélete is több nemzet együttes érdeme. Akárcsak a közgazdaságtani ismereteink összes többi eleme, ez a megközelítés is az összes ország közgazdászainak kölcsönös
Az üzleti ciklusok
Az üzleti ciklus – vagyis a lázas gazdasági fellendülést követően rendszeresen megjelenő válsásgos időszakok – értelmezése, amelyet először a brit Currency School alakított ki, majd a modern közgazdaságtan tökéletesített, a következőképpen szól:
A közvélemény vonakodik elfogadni, hogy a kamat egy olyan jelenség, amely szorosan összefügg az általános gazdasági feltételekkel. Az emberek nehezen fogadják el, hogy a jövőbeli javak árengedménye a jel
Bérek, Munkanélküliség és Infláció
A gazdasági rendszerünk – a piacgazdaság, vagyis a kapitalizmus – a fogyasztók felsőbbségének rendszere. A fogyasztó szuverén; ahogy egy népszerű szlogen mondja: „mindig igaza van.” Az üzletemberek arra kényszerülnek, hogy azt állítsák elő, amit a fogyasztók igényelnek, és a termékeiket olyan áron adják el, amit a vásárlók megengedhetnek maguknak, és amit hajlandóak is kifizetni. Egy üzleti tevékenység egyértelmű kudarc, ha az eladásból származó
Infláció
Az állam inflációval – vagyis a forgalomban lévő pénzmennyiség és a csekkel hozzáférhető bankszámla-egyenlegek növelésével – biztosítja a fegyverkezéshez szükséges pénzeszközök egy részét.
Az infláció elkerülhetetlen következménye, hogy kialakul az árak általános növekedésének tendenciája. Ha az állam a polgárokat megadóztatva teremtette volna elő a fegyverkezéshez szükséges pénzt, az általa megemelt keresletet ellensúlyozta volna az adófizetők
Pénzinfláció és árinfláció
A kormány az utóbbi hónapokban látszólag elérte az elmúlt néhány év „gazdasági csodájának” csúcspontját: miközben a pénzkínálat a fellegekbe emelkedett, a fogyasztói árindex tulajdonképpen változatlan maradt. A gazdaság úszik az olcsó pénzben, az értéktőzsde és a kötvénypiac szárnyal, az árak viszont stabilak maradtak: mi lehetne ennél jobb? Az elnök valóban eltörölte volna a közgazdaságtani törvényeket azzal, hogy örömre és büszkeségre buzdított
A civilizációk ciklusa
A Mass Effect világában a civilizációk felemelkednek, fejlődnek, majd a „dicsőségük csúcsán” – kihalnak. Visszatérnek a Kaszások, hogy elpusztítsanak minden fejlett szerves létformát. Az emberi történelemben a civilizációk úgyszintén fellendülnek, fejlődnek, majd „dicsőségük csúcsán” – romba dőlnek. Növekedésnek indul bennük az államhatalom, feléli mindazt a vagyont, amit a szabadság környezete megteremtett, és nem áll meg egészen addig, amíg mar
