Libertárius írások a klímaváltozás témájában
Szabadpiaci környezetvédelem
Mostanra talán senkinek nem okoz meglepetést, hogy az értelmiségieket épp úgy befolyásolják a divat szeszélyei, mint a női szoknyák hosszát. Az értelmiségiek, olybá tűnik, hajlamosak a csordaszellem áldozatává esni. Így amikor John Kenneth Galbraith publikálta a The Affluent Society (A bőség társadalma) című best-sellerjét 1958-ban, minden értelmiségi és a kisöccse megvetéssel szólt Amerikáról, mint ami a helytelen és túlzott bőségtől szenved; az
A 97%-os konszenzus szkeptikus szemmel
Minden érdeklődő találkozott már a konszenzusra való hivatkozással, amikor a globális klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre kerül a sor. A kutatók elsöprő többsége egyetért bizonyos alapvető állításokban a témával kapcsolatban, mondják, és néhányan egészen odáig is elmennek, hogy összeesküvéshívőnek vagy tudománytagadónak bélyegzik azokat, akik vitatni merik az állításokat, amik kapcsán állítólag tudományos konszenzus uralkodik. Hogy pontosan m
Az éghajlatváltozás és a tudományos paradigmák
c. könyvéből.A Föld jelenlegi jégkorszaka és a múltbéli globális felmelegedései
A Föld jelenlegi jégkorszaka és a múltbéli globális felmelegedései
Ha felkeressük a NASA weblapját és meglátogatjuk a globális hőmérséklet-változással kapcsolatos oldalt, az a grafikon és információ fogad minket, amivel az érdeklődő megannyi helyen találkozhat. A szöveg úgy szól:
Ez a grafikon illusztrálja a globális felszíni hőmérséklet változását az 1951-1980 közötti átlaghőmérséklethez viszonyítva. A 19 legmelegebb évből 18 mind 2001 óta történt, 1998 kivételével. A 2016-os év volt az eddigi legmelegebb.
Me
A klímakutatók jövendölései 1970-től napjainkig: Válasz egy kritikára
A kormánypárti publicista Bayer Zsolt a minap a Magyar Nemzet oldalán megjelent kétrészes, "Ezek őrültek vagy gazemberek?" cikkében ismertette azokat a tényeket, amiket az olvasók elé tártam az "A klímakutatók jövendölései 1970-től napjainkig" című esszében. A zöld mozgalom legnépszerűbb magyar élharcosa, a 444.hu hírportál úgy gondolta, Bayer Zsolt írása (lényegében az én írásom) választ érdemel, így a "Sárosi Péter komolyan vette Bayer Zsolt ci
A klímakutatók jövendölései 1970-től napjainkig
Tudományos módszernek nevezik a természettudományok empirikus módszertanát, amellyel a kutató felfedezheti az igazságot az érzéki világ jelenségeinek természetéről az előítéletek, délibábok, tévutak és csalfa intuíciók sűrűjében. A történelem során számtalan tudományfilozófus járult hozzá a tudományos módszer finomításához Arisztotelésztől kezdve a középkori keresztény skolasztikusok, Francis Bacon, John Locke vagy David Hume gondolatain át olyan
A klímaváltozástól való félelem gyökere
Amit az előző fejezetekben láthattunk, az talán elegendő információ ahhoz, hogy valamivel árnyaltabb képet kaphassunk a klímaváltozás kérdéséről. Láthattuk, hogy a tudományos konszenzus gyakran téves tudományos paradigma védelmére kelhet, és kelt is a tudománytörténelem során; láthattuk, hogy a tudósok megronthatók, elcsábíthatja őket a pénz, a presztízs, a nyájgondolkodás, az elfogultság, az ego, a ragaszkodás azokhoz a nézetekhez, amikre felépí
A zöld mozgalom anatómiája
I. A tudós-értelmiség
A tudomány temetésről temetésre halad előre, tartja az elhíresült mondás. Ez azt hivatott kifejezni, hogy a tudóstársadalom többsége olyan elfogultsággal, bigottsággal és konzervativizmussal viszonyul az új álláspontokhoz, ami a vallásos szekták vakbuzgóságával egyenértékű. Sokak fejében egy idealizált, romantikus kép él a tudósokról; úgy látják őket, mint az igazság pártatlan kutatóit, akik megfogadták, hogy a bizonyítékok
Kapitalizmus és az esőerdők
A Le az adók 75%-ával párt elnöke, Ecsenyi Áron és a celebellenes celeb, Puzsér Róbert a minap egy asztalhoz ültek, hogy megvitassák az állam szerepét a társadalomban. Bár a múltban roppant kritikus voltam Puzsér Róberttel szemben, de ez alkalommal pozitívan csalódtam benne. Minden antikapitalista frázisa ellenére tisztességes és kíváncsi vitapartner volt.
Mindenesetre itt csupán egyetlen antikapitalista érvével szeretnék foglalkozni, ami megann
Korallsztori
Az előző fejezetben megállapítottuk, hogy a tudósok épp úgy megronthatók, mint bárki más. Elcsábíthatja őket a pénz és a presztízs, vagy lehetnek elfogultak , hogy a saját érzelmeik vagy ideológiájuk vezesse tévútra őket. A következőkben, az előző fejezet folytatásaként, szeretnék elmesélni egy történetet az igazság kereséséről és tévutakról, tudományról és szándékos vagy véletlen tudományos hibákról, korrupcióról, pénzről, szakértői bírálatról é
