Libertárius írások a klímaváltozás témájában
Szabadpiaci környezetvédelem
Mostanra talán senkinek nem okoz meglepetést, hogy az értelmiségieket épp úgy befolyásolják a divat szeszélyei, mint a női szoknyák hosszát. Az értelmiségiek, olybá tűnik, hajlamosak a csordaszellem áldozatává esni. Így amikor John Kenneth Galbraith publikálta a The Affluent Society (A bőség társadalma) című best-sellerjét 1958-ban, minden értelmiségi és a kisöccse megvetéssel szólt Amerikáról, mint ami a helytelen és túlzott bőségtől szenved; az
A 97%-os konszenzus szkeptikus szemmel
Minden érdeklődő találkozott már a konszenzusra való hivatkozással, amikor a globális klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre kerül a sor. A kutatók elsöprő többsége egyetért bizonyos alapvető állításokban a témával kapcsolatban, mondják, és néhányan egészen odáig is elmennek, hogy összeesküvéshívőnek vagy tudománytagadónak bélyegzik azokat, akik vitatni merik az állításokat, amik kapcsán állítólag tudományos konszenzus uralkodik. Hogy pontosan m
Az éghajlatváltozás és a tudományos paradigmák
c. könyvéből.A Föld jelenlegi jégkorszaka és a múltbéli globális felmelegedései
A Föld jelenlegi jégkorszaka és a múltbéli globális felmelegedései
Ha felkeressük a NASA weblapját és meglátogatjuk a globális hőmérséklet-változással kapcsolatos oldalt, az a grafikon és információ fogad minket, amivel az érdeklődő megannyi helyen találkozhat. A szöveg úgy szól:
Ez a grafikon illusztrálja a globális felszíni hőmérséklet változását az 1951-1980 közötti átlaghőmérséklethez viszonyítva. A 19 legmelegebb évből 18 mind 2001 óta történt, 1998 kivételével. A 2016-os év volt az eddigi legmelegebb.
Me
A klímakutatók jövendölései 1970-től napjainkig: Válasz egy kritikára
A kormánypárti publicista Bayer Zsolt a minap a Magyar Nemzet oldalán megjelent kétrészes, "Ezek őrültek vagy gazemberek?" cikkében ismertette azokat a tényeket, amiket az olvasók elé tártam az "A klímakutatók jövendölései 1970-től napjainkig" című bejegyzésben. A zöld mozgalom legnépszerűbb magyar élharcosa, a 444.hu hírportál úgy gondolta, Bayer Zsolt írása (lényegében az én írásom) választ érdemel, így a "Sárosi Péter komolyan vette Bayer Zsol
A klímakutatók jövendölései 1970-től napjainkig
Tudományos módszernek nevezik a természettudományok empirikus módszertanát, amellyel a kutató felfedezheti az igazságot az érzéki világ jelenségeinek természetéről az előítéletek, délibábok, tévutak és csalfa intuíciók sűrűjében. A történelem során számtalan tudományfilozófus járult hozzá a tudományos módszer finomításához Arisztotelésztől kezdve a középkori keresztény skolasztikusok, Francis Bacon, John Locke vagy David Hume gondolatain át olyan
A klímaváltozástól való félelem gyökere
Amit az előző bejegyzésekben láthattunk, az talán elegendő információ ahhoz, hogy valamivel árnyaltabb képet kaphassunk a klímaváltozás kérdéséről. Láthattuk, hogy a tudományos konszenzus gyakran téves tudományos paradigma védelmére kelhet, és kelt is a tudománytörténelem során; láthattuk, hogy a tudósok megronthatók, elcsábíthatja őket a pénz, a presztízs, a nyájgondolkodás, az elfogultság, az ego, a ragaszkodás azokhoz a nézetekhez, amikre felé
A zöld mozgalom anatómiája
I. A tudós-értelmiség
A tudomány temetésről temetésre halad előre, tartja az elhíresült mondás. Ez azt hivatott kifejezni, hogy a tudóstársadalom többsége olyan elfogultsággal, bigottsággal és konzervativizmussal viszonyul az új álláspontokhoz, ami a vallásos szekták vakbuzgóságával egyenértékű. Sokak fejében egy idealizált, romantikus kép él a tudósokról; úgy látják őket, mint az igazság pártatlan kutatóit, akik megfogadták, hogy a bizonyítékok
Kapitalizmus és az esőerdők
A Le az adók 75%-ával párt elnöke, Ecsenyi Áron és a celebellenes celeb, Puzsér Róbert a minap egy asztalhoz ültek, hogy megvitassák az állam szerepét a társadalomban. Bár a múltban roppant kritikus voltam Puzsér Róberttel szemben – lásd az A magyar Don Quijote bejegyzésünket – de ez alkalommal pozitívan csalódtam benne. Minden antikapitalista frázisa ellenére tisztességes és kíváncsi vitapartner volt.
Mindenesetre itt csupán egyetlen antikapita
Korallsztori
Az előző bejegyzésben megállapítottuk, hogy a tudósok épp úgy megronthatók, mint bárki más. Elcsábíthatja őket a pénz és a presztízs, vagy lehetnek elfogultak , hogy a saját érzelmeik vagy ideológiájuk vezesse tévútra őket. A következőkben, az előző bejegyzés folytatásaként, szeretnék elmesélni egy történetet az igazság kereséséről és tévutakról, tudományról és szándékos vagy véletlen tudományos hibákról, korrupcióról, pénzről, szakértői bírálatr
