Indoktrináció

Shepard először Saren egyik segítőjének bukkan a nyomára, aki kulcsfontosságú információkat közöl. Kiderül, hogy nem a szabad akaratából támogatja Sarent, hanem indoktrináció, azaz agymosás áldozata lett.

Saren körül senki sem önmaga. Elkezdik bálványozni. Isteníteni. Bármit megtennének érte. A kulcs a vezérhajója, a Fejedelem. Egy hihetetlen méretű és rendkívül erős romboló. […] Minél több időt tölt valaki a fedélzetén, annál jobban [Saren] hatása alá kerül. A lábaihoz ül, és mosolyog, miközben [Saren] szavai beléivódnak.

A Fejedelemben zajló agymosás fontos párhuzam. Saren vezérhajója, a Fejedelem – mint később kiderül – nem más, mint egy Kaszás. Már az elnevezés is árulkodó: Fejedelem, azaz Hatalom, uralom az alattvalók és a szolgák sokasága felett.

Mind a jelenkorban, mind a történelem során fájdalmasan sok példát láthatunk a Hatalom intézményét, az Államot szolgáló indoktrinációra. A tömegek szomjasan itták a 20. századi szocialista diktátorok – Lenin, Sztálin, Mao, Castro, Che Guevara, Hitler vagy Mussolini – részegítő igéit. Kevesebb, mint 100 éve volt, hogy a vagyoni egyenlőtlenség és a társadalmi igazságosság jelszava alatt Lenin megalkotta a világtörténelem legnagyobb gyilkológépét, a teljhatalmú, totalitárius Államot titkosrendőrséggel, haláltáborokkal és nyílt színi mészárlással; gyakorlatba ültetve a vérontás elméletét. Az agymosott, megvezetett, indoktrinált sokaság pedig éljenezve fogadta ennek a démonnak a kiszabadítását. Sarent épp úgy elkezdik bálványozni és isteníteni az agymosott szolgák, ahogy az államizmus agymosott szolgái istenítik a politikai vezetőket évezredek óta.

Egyetlen hétköznapi példával élve, az esti sétáim során többször is elhaladok egy ház mellett, aminek az utcafronti ablakába, Szűz Mária és Jézus Krisztus képe mellé kiragasztották a fiatal Orbán Viktor fotóját.

Az indoktrináció az idők kezdete óta az Állam legpusztítóbb és legfontosabb fegyvere. Az agymosás az eszköz, amivel a Kaszások a Mass Effectben, és az Államok az emberi történelem során bebetonozták a hatalmukat és megvalósították a céljaikat.

A Fejedelem önmaga, pusztán nyers erejére támaszkodva képtelen uralkodni. Minden uralkodónak – fakadjon a hatalma hódításból vagy választásból – szüksége van arra, hogy az alattvalók többsége elfogadja, legitimnek vélje az uralmát. Ezt elérni egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen minden, amit az Állam tesz, megszegi azokat az erkölcsi szabályokat, amiket igaznak hiszünk, és amik szerint egymás között érintkezünk.

Ha felfegyverezve berontunk egy kocsmába azzal a szándékkal, hogy mindenkit ketrecbe zárjunk, aki károsítani merészeli önmagát és másokat az alkoholfogyasztással vagy az alkohol értékesítésével, és lelőjük azokat, akik nem engedelmeskednek, akasztófára való bűnözők vagyunk. Amikor az Állam teszi ugyanezt, akkor a bölcs politikai vezetők védelmezik a társadalmat a kábítószer veszélyeitől és a függőségtől.

Ha fegyverrel támadunk egy bolttulajdonosra, amiért az engedélyünk nélkül árusít bizonyos javakat vagy szolgáltatásokat, vagy olyan árat kér, ami szerintünk túlzás, nyilvánvalóan elmebetegnek tartanának és örökre kizárnának a civilizációból. Amikor az Állam teszi ugyanezt, akkor fogyasztóvédelemnek és árkontrollnak nevezzük, sőt, azt hisszük, hogy enélkül mérgezett ételeket adnának el nekünk a megveszekedett árdrágítók.¹

Ha bekopognék a szomszédomhoz és közölném vele, hogy holnaptól a gyermekeinek azt kell tanulna, amit én mondok, és csak azoktól a tanároktól, azokon a helyeken tanulhat, amiket én engedélyezek, máskülönben erőszakkal elveszem tőle a gyermekeit, az emberek hirtelen nem tudnák, hogy a mentőket vagy a rendőröket hívják–e rám. Ha azonban az Állam teszi ugyanezt, kötelező állami oktatásnak nevezzük és azt mondjuk, hogy a hanyag szülők írni–olvasni sem tanítanák meg állami kényszer nélkül a gyerekeiket, és ha az Állam nem tenné kötelezővé, akkor a gyerekeknek semmi lehetősége nem lenne megtanulni az alapismereteket.

Tehát a Fejedelemnek – mind a valóságban, mind a Mass Effect történetében – elengedhetetlen érdeke az agymosás. Egyedül az indoktrináció és az ideológia leplébe burkolva rejtheti el a sokaság elől azt a tényt, hogy mindaz, amit tesz, kimondhatatlan, erkölcstelen gonoszság. Csak hosszú és nehéz agymosással feledtetheti el az emberekkel, hogy az adóztatás valójában rablás – az ősi „pénzt vagy életet” dilemma modern változata – az infláció valójában pénzhamisítás, a gazdasági szabályozás erőszak békésen kereskedő emberek ellen, az újraelosztás a lopott javak továbbadása, az uralkodók által meghozott törvény pedig nem több mint felfegyverzett vélemény.

Saren segítője – amikor Shepard parancsnok jelenlétében egy rövid időre visszanyeri az elméje feletti uralmat – így szól:

Minél több időt tölt valaki a fedélzetén, annál jobban [Saren] hatása alá kerül.

Ez – a közelség, mint az indoktrináció fő eszköze – ugyanaz a módszer, amivel az Állam eléri, hogy senki ne lássa, hogy a király meztelen: hogy az apparátusa semmivel sem több a bűnözők és rablók piedesztálra emelt bandájánál. Míg a Mass Effectben a Kaszás–technológia közelében kell időt töltenie az embernek ahhoz, hogy a hatása alá kerüljön, a valóságban – ehhez nagyon hasonlóan – az autoritárius hatalomnak kell közvetlenül kiszolgáltatva lennünk (a szó szoros értelmében a fejedelem fedélzetén időt töltve) ahhoz, hogy gyökeret verjen az elménkben az agymosás.

Ezt a szerepet tölti be az állami oktatás. A közoktatás funkciója hozzászoktatni az alattvalókat a teljes jogfosztottság diktatórikus környezetéhez, ahol teljes mértékben kötelesek engedelmeskedni az uralkodóik akaratának és parancsainak (akik nem mellesleg az államtól kapják a fizetésüket). Nem ihatsz, amikor szeretnél; nem ehetsz, amikor szeretnél; nem pisilhetsz, amikor szeretnél; nem olvashatsz, amit szeretnél; nem használhatod a tulajdonodat, ahogy szeretnéd; nem mozoghatsz szabadon, amikor szeretnél; nincs választásod, nincs akaratod, nincsenek preferenciáid – egyedül a feltétlen engedelmességed van. Nem tanulhatod azt, amivel közelebb kerülnél a saját céljaidhoz és értékeidhez. Nem sajátíthatsz el olyan piaci képességeket, amivel önálló életet élhetsz, a saját lábaidra állhatsz és beléphetsz a munkamegosztás rendszerébe. Semmilyen választásod nincs, láncra vert rab módjára engedelmesen kell azt tanulnod, amit a felsőbb hatalom követel azoktól, akiktől parancsolják, és akkor, amikor parancsolják. Le kell mondanod minden szándékodról, preferenciádról és érdekedről, minden szabadságodról, és feltétlenül a magadévá kell tenned a Hatalmon lévők szándékait, érdekeit és preferenciáit – különben (át)nevelőintézetbe zárnak, ahol ugyanezt kell tenned, csak többé nincs kiút.

Az állami oktatás fő feladata, hogy addig tartsa a fejlődésben lévő, fiatalokat az abszolút Hatalom környezetében, amíg azok teljesen meg nem szokják azt. Amíg beléjük nem ivódik, hogy az elnyomás normális, a Hatalom kritizálását vagy az engedelmetlenséget pedig büntetés követi. Amíg teljesen szerte nem foszlik az a felettébb zavaró szokásuk, hogy arra gondoljanak, mihez van joguk, vagy mi az, ami az ő érdeküket szolgálná – szemben azzal, amit rájuk kényszerítenek.

Ezért kell az Államnak több mint 10 évre erőszakkal, akaratuk ellenére közvetlen állami uralom alá vonnia az újabb és újabb nemzedékeket.

A Mass Effect univerzumában a Fejedelem fedélzetén töltött huzamosabb idő indoktrinálja és uralhatóvá, irányíthatóvá teszi az embereket. A valós világunk Fejedelmei pedig világszerte kényszert alkalmaznak, hogy a felserdülő nemzedékek a legbefolyásolhatóbb életszakaszuk minden áldott hétköznapjának legalább a felét a fedélzetén töltsék. 18 000 óra közvetlen kiszolgáltatottság a Hatalomnak bárki számára elég ahhoz, hogy végképp elfelejtse, ki is volt valójában – még mielőtt a Hatalom rászoktatta, hogy kérdés nélkül engedelmeskedjen. Még mielőtt irányíthatóvá és uralhatóvá idomították volna az Állam terve szerint, az Állam intézeteiben, az Állam által felbérelt ügynökök.

Az indoktrináció azonban nem lenne teljes a Fejedelem elbűvölő Sarenje nélkül, aki a fedélzeten bódító szavakat csepegtet a Hatalom hatása alá került elmékbe. Ez a szerep az értelmiségieknek jutott. Ők mérik a végső csapást a Hatalomhoz szoktatott elmére. Az értelmiségi osztály feladata időtlen idők óta az, hogy szép mendemondákat és tudományosnak hangzó elméleteket gyártson, amik feljogosítják a Hatalmat a terjeszkedésre. Amik elhitetik a védtelen, önálló gondolkodásról leszoktatott áldozatokkal, hogy a Hatalom terjeszkedése valójában nem az, aminek látszik – fokozódó elnyomás és fosztogatás – hanem egy üdvözölendő és áldásos jelenség, sőt mi több, elengedhetetlen a boldogsághoz.

Ezt régen a Trón és az Oltár szövetségének nevezték, manapság azonban találóbban hangzik a Trón és az Akadémia közötti szövetség. Az államista értelmiség különböző „tudományos” elméleteket farigcsál arról, hogy miért áldásos és hasznos az Állam uralma, a Fejedelem pedig biztos állással, jelentős jövedelemmel és társadalmi presztízzsel jutalmazza ezeket a szolgálatokat. Az udvari értelmiség elméletei azonban mindig utólagos racionalizációk. Időrendben haladva, az egyén először mindig a kényszerrel találkozik: először az Állam intézményeibe kényszerítik, és csak azután mehet szabadon, és ismerheti meg az elméleteket, amik igazolni próbálják az elszenvedett erőszakot.

Miután szert tett az indoktrinációval kapcsolatos kulcsfontosságú információkra, Shepard parancsnok egy Vermár nevű bolygón keresi Sarent tovább. A vermári küldetés során szemtől szemben találja magát a Fejedelemmel. Beszélgetésük egy nagyon fontos párhuzammal erősíti a hipotézist, amely szerint a Kaszás faj az Állam allegóriája.

[Fejedelem:] A minta többször ismételte magát, mint azt fel tudnád fogni. A szerves civilizációk megszületnek, felemelkednek, fejlődnek. És a dicsőségük csúcsán kihalnak. Nem a Protiánok voltak az elsők. Nem ők hozták létre a Fellegvárat. Nem ők alkották a térköz reléket. Ők csak megtalálták őket, a mi örökségünket.

Arra a kérdésre, hogy miért építették meg a Kaszások a csillagközi utazást elősegítő „térköz reléket,” majd hagyták őket hátra más fajoknak, a Fejedelem így felel:

A civilizációtok a térköz relék technológiáján alapul, a mi technológiánkon. Ezeket használva társadalmatok olyan irányba fejlődött, ahogy mi akartuk. […] Mi teremtettünk rendet a szerves evolúció káoszában. Azért léteztek, mert mi megengedtük. És azért pusztultok el, mert úgy akarjuk.

Két különálló jelenségről esik szó ebben a néhány mondatban, amiket érdemes külön–külön megvizsgálni. Az egyik közülük a civilizációk ciklusa.

Lábjegyzetek

1. Az árdrágítók kifejezés mostanra kiment a divatból, azonban az Első Világháború után lázasan zárták internálótáborokba azokat, akik a hatósági ár fölött merték árulni a javaikat az állami pénznyomtatás által előidézett hatalmas árinfláció idején. ↩